Múzeumba ment a röntgengép
Újabb gépekkel bővült a kapuvári röntgenmúzeum. A nemrég még működő tüdőszűrő készülék és a sebészeti képalkotó berendezés a helyi kórházból került a gyűjtőhöz.
Boross János ma már nyugdíjas, de korábban a kapuvári tüdőgondozó vezetőasszisztense volt, még akkor kezdte gyűjteni a röntgensugár gyógyászati felhasználásának emlékeit. Mindezt kiegészítette a sugárzás káros hatásait bemutató dokumentumokkal is. Tárlata 1895-től Csernobilig, illetve napjainkig öleli fel a röntgensugár használatát az orvoslásban, az iparban és a hadászatban. A kiállításon most már mintegy húsz röntgengép szemlélteti a technikai fejlődést.
A gyűjtemény tulajdonosa saját életútja mellett azért tarja fontosnak ezt a területet, mert a röntgensugár kutatásában számos megyei tudós is részt vett. Példaként említette a győri bencés gimnáziumot, ahol ugyanabban az évben (1895) mutatták be a röntgensugárzást, amikor ugyanezt Conrad Röntgen Würzburgban megtette.
A tárlat bemutatja azoknak a magyar tudósoknak - többek között Zsebők Zoltánnak vagy Ratkóczy Nándornak – a munkásságát, akik letették névjegyüket a magyar radiológia történetében. De a kiállítás megemlékezik a sugárkutatás 11 magyar áldozatáról is.
Boross János elmondta: gyűjteményének egyik büszkesége az a faszerkezetű röntgengép, amely az 1900-as évekből származik és egy környékbeli orvos ajándékozta neki. De a múzeum különleges relikviái közé tartozik egy 19. századi fényérzékeny üveglemez is, amelyen egy átvilágított kéz látható – ez a győri bencésektől került hozzá.
A kapuvári röntgenmúzeum 2000-ben nyitott meg. A pécsi és a debreceni orvostudományi egyetem hallgatói rendszeres látogatói a magángyűjteménynek. A fiatalok csak csodálkoznak, hiszen ilyen röntgengépeket ma nem nagyon lehet látni – tette hozzá az országosan egyedülálló gyűjtemény tulajdonosa.
