Mitől válhat a kiszolgáltatottság kizsákmányolássá?
A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Pszichológia Intézetének kutatója, Meskó Norbert új elméleti tanulmánya jelent meg a Frontiers in Psychology című nemzetközi tudományos folyóiratban. A kizsákmányolás általános elmélete (General Exploitation Theory; GET) azt vizsgálja, hogyan használhatja fel valaki a másik ember függőségét, tájékozatlanságát vagy korlátozott választási lehetőségeit saját előnyének növelésére. A megközelítés a személyes kapcsolatokban, a munkahelyeken és a digitális környezetben megjelenő kihasználás közös pszichológiai folyamatait kapcsolja össze.
A kihasználás hétköznapi tapasztalat, tudományos magyarázatai azonban gyakran elkülönülnek. A pszichológiai kutatások egy része a manipulatív személyiségvonásokat, a gazdasági és társadalomtudományi megközelítések pedig a hatalmi különbségeket és a kiszolgáltatottságot hangsúlyozzák. Az új tanulmány ezeket a nézőpontokat egyesítve vizsgálja, hogyan lesz a kizsákmányolás lehetőségéből tényleges viselkedés. Az elmélet szerint önmagában sem az önérdek követése, sem az egyenlőtlen helyzet nem jelent kizsákmányolást. A döntő kérdés, hogy valaki a másik fél helyzetéből szerez-e olyan többletelőnyt, amelyhez enélkül nem jutna hozzá. Egy munkáltató például természetes módon profitálhat alkalmazottja munkájából. Kizsákmányolásról akkor beszélhetünk, ha a dolgozó korlátozott elhelyezkedési lehetőségeit felhasználva ugyanazért a munkáért kedvezőtlenebb feltételeket fogadtat el vele. A dolgozó beleegyezése ezt önmagában nem zárja ki: elfogadhatja az ajánlatot, mert elérhető lehetőségei közül még mindig ezt tartja a legjobbnak.
A GET azt is vizsgálja, mi befolyásolja, hogy valaki kihasználja-e a másik kiszolgáltatottságát. Ebben négy pszichológiai szempontot emel ki: (1) mekkora előnyre számít, (2) milyen személyes következményektől tart, (3) mennyire látja felhasználhatónak a másik helyzetét, és (4) mekkora jelentőséget tulajdonít annak, ami a másikkal történik. Ez az értékelés nem feltétlenül tudatos; a személyiség, a korábbi tapasztalatok, a kapcsolat jellege és a környezet szabályai egyaránt alakíthatják.
A kiszolgáltatottság felismerése még nem jelenti azt, hogy valaki vissza is él vele – fogalmaz Meskó Norbert professzor. – Ugyanaz a helyzet az egyik ember számára előnyszerzési lehetőséget, a másik számára segítségnyújtásra ösztönző körülményt jelenthet. Az elmélet célja megérteni, milyen pszichológiai és társadalmi folyamatok terelik ezeket a döntéseket különböző irányokba.
A kihasználás következményei a későbbi helyzeteket is alakíthatják. Ha egy visszaélés következmények nélkül marad, növelheti az ismétlődés esélyét, és tovább szűkítheti a másik fél mozgásterét. Az érdemi ellenőrzés, a számonkérhetőség és az elérhető alternatívák megszakíthatják ezt a folyamatot. A digitális környezetben például a platformoktól való függés és a működésükről való tájékozottság különbségei teremthetnek lehetőséget arra, hogy az egyik fél a másik korlátozott mozgásteréből szerezzen előnyt.
Az új publikáció elméleti keretet és későbbi vizsgálatokban ellenőrizhető feltevéseket mutat be. Az egyéni döntéseket a kapcsolati és intézményi feltételekkel összekapcsolva segíthet megérteni, hogyan csökkenthető a kihasználás lehetősége a személyes kapcsolatokban, a munkahelyeken és az online térben.
Forrás: Meskó, N. (2026). General Exploitation Theory. Frontiers in Psychology, 17, 1938950. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2026.1938950
