Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 196. közgyűlése
Az MTA legfontosabb döntéshozó testületének hétfői ünnepi ülésén adták át a legrangosabb akadémiai elismeréseket, előadást tartott Didier Queloz, Nobel-díjas asztrofizikus, kedden pedig zárt ülésen megválasztják az MTA vezetőit.
A közgyűlés nyilvános ünnepi ülése Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének köszöntőjével kezdődött. „Csak érdemi akadémiai szerepvállalás és az Akadémia és a Kormányzat közötti együttműködés hozhatja el a kormányzati ciklusokon túlmutatóan stabil, kiszámítható és hatékony nemzeti KFI rendszert, és az eredmények nemzetet erősítő hasznosulását” – mondta Freund Tamás.
Mint fogalmazott: „a tudományban alapigazság, de a politikában, különösen a szakpolitikában is érvényes tapasztalati tény, hogy nem az segít célhoz bennünket, aki mindenre bólogat. Sokkal inkább az, aki vitába száll velünk. Különösen érvényes ez akkor, amikor a kiinduló helyzet értékelésében egyetértés van, s a szándék és a cél közös.”
Freund Tamás az Akadémiát olyan önszervező, meritokratikus, morális-intellektuális rendszernek nevezte, amelynek egyedülálló mozgósító, támogató, legitimáló és stabilizáló-fenntartó ereje van a nemzet javát szolgáló törekvések számára.
Mint mondta, ez kiemelten igaz a kutatás-fejlesztés-innováció politikára, de valójában érvényes minden tudományos és technológiai megalapozást igénylő szakpolitikai, társadalmi, gazdasági és nemzetstratégiai kezdeményezésre is. Ez a meggyőződés hatotta át első elnökjelölti programomat, az elmúlt három évet, és megválasztásom esetén ennek érvényesítésére törekszem a következő három évben is.
Freund Tamás utalt Gulyás Balázsnak, az ELKH új elnökének a bemutatkozó beszédére, amely szerint a rendszerváltozáskor Magyarországot egy főre jutó tudományos és innovációs teljesítménye alapján jóval előbbre sorolták az országok közötti rangsorban, mint most. „Nyilván nem a magyar szellemi erőforrás és tehetség apadt el időközben, hanem a vele való gazdálkodásunk elégtelen. A magyar szellemi potenciál arteficiális, tehát közös erővel megváltoztatható okokból sorvad, apad el, vagy hasznosul más ország javára. A több évtizedes folyamatokból eredő lemaradást sem az oktatásban, sem az arra épülő tudományban nem lehet néhány év alatt ledolgozni. De biztosan lehetséges szakmailag alátámasztott oktatás- és tudománypolitikai intézkedésekkel a rendszert fejlődési pályára állítani” – mondta Freund Tamás.
Az MTA elnöke után Csák János kulturális és innovációs miniszter mondott beszédet. „A magyarság célja 1100 éve a megmaradás. Identitás nélkül azonban nem képzelhető el a megmaradást megalapozó cselekvőképesség. Ezért ragaszkodunk a zsidó-keresztény gyökereinkhez” – mondta Csák János.
A miniszter köszöntőjében sürgette a különböző tudományterületek művelői közötti kapcsolat erősítését és reménytelinek nevezte az MTA és a Kormány közötti együttműködést.
Ezt követően Didier Queloz Nobel-díjas asztrofizikus, a Genfi Egyetem és a Cambridge-i Egyetem professzora tartott ünnepi előadást az exobolygókról, azaz a Naprendszerünkön kívüli csillagok körül keringő égitestekről.
A program délelőtt a legrangosabb akadémiai kitüntetés, az Akadémiai Aranyérem, a magyar és az egyetemes tudományosság által nagyra becsült, kiemelkedő tudományos tevékenységért járó Akadémiai Díjak és további akadémiai elismerések átadásával folytatódott.
Az Akadémiai Aranyérmet Vékás Lajos jogász, az MTA rendes tagja vehette át.
Vékás Lajos a polgári jog teljes spektrumát lefedő, valamint az összehasonlító magánjogban is úttörő, nemzetközileg is elismert kutatásai és elméleti tudományos munkássága mellett a jogtudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazásában is meghatározó szerepet játszott: munkássága jelentős mértékben hozzájárult többek között a polgári jog újrakodifikálásához. Mindezek mellett kiemelkedő felsőoktatási tevékenységéért, számos tudományos mű és a jogi felsőoktatásban széles körben alkalmazott tankönyv megalkotásáért, továbbá társadalomtudományi alelnökként az MTA tudományos életben betöltött szerepének megőrzésében való aktív közreműködéséért adományozták neki az Akadémia legrangosabb kitüntetését.
Az ünnepi ülésen a hagyományoknak megfelelően az Akadémiai Aranyérem mellett az Akadémiai Díjat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, illetve az Arany János-életműdíjat elnyert kutatók vehették át az elismeréseket.
Az MTA elnökének teljes beszédét ide kattintva olvashatja el.
