„Már tudom, mi volt az áttörés a kutatásomban”
Hat elismerés kilenc tudósnak tizenegy országból – ez a rövid mérlege a tizedszerre kiosztott Európai Feltalálói Díjnak – írja a Népszabadság a díjazott találmányokról szóló cikkében.
Az életműdíj Andreas Manz svájci professzoré lett, a csipen elhelyezett laboratórium kidolgozásáért. Az orvosi diagnosztikai eszközök új generációját alkotó miniatűr eszköz egy néhány négyzetcentiméternyi vagy négyzetmilliméternyi területen elhelyezett komplett kis laboratórium, melynek mikroméretű csatornahálózataiban igen kis mennyiségű folyadékok dolgoznak.
Találmányából mára egész tudományág, a mikrofluidika nőtt ki. A professzor a lap kérdésére elmondta: „Aki a Holdra indul, biztos benne, hogy valami nagy dobásra készül. Aki vegyszerekkel kísérletezik, nem gondol erre. Húsz év távlatából már tudom, mi volt az áttörés a kutatásomban. Ám ezt csak akkor érzékeltem, amikor az ipartól távozva, a londoni Imperial College vett fel professzornak, és mindenki azt mondta, ez már jelent valamit!”
A verseny egyedüli női díjazottja a kis és közepes cégek kategóriájának győztese, Laura van’t Veer 2007-ben szabadalmaztatta speciális „géncsipjét”, mely mellrákos sejtekből vett mintákból a daganattal kapcsolatba hozható hetven gén elemzése alapján megállapítja, hogy a páciens a rák kiújulása szempontjából magas vagy alacsony kockázatú csoportba tartozik-e. Ezzel el lehet dönteni, hogy a sebészeti beavatkozás után kapnia kell-e a betegnek kemoterápiát, vagy az felesleges túlkezelés lenne. A már 34 országban használt teszt Kelet-Európában még nincsenek jelen, de a német piacot, ugródeszkának tekinti régiónk felé – olvasható a nol.hu-n.
