8 évesnél idősebb kutyák és gazdáik jelentkezését várják
Magyar etológusok kutatják a kutyák öregedését
A kutyák egészséges öregedésének egyedülállóan komplex, öt éven át tartó kutatását kezdi meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportja.
Az ELTE Etológia Tanszékén 2016 májusában induló kutatási projekt az emberrel együtt élő kutyák öregedésének folyamatát vizsgálja viselkedési, genetikai és idegtudományi szinten, olvasható az egyetem közleményében.
Egészséges öregedés esetén a kognitív hanyatlás nem rontja az életminőséget. A kutatók olyan módszertant akarnak kidolgozni, amely a kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást. A kutatás lehetővé teszi a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul. A csoport több mint száz idősödő kutya életét követi négy éven át, a vizsgálatokhoz várják a 8 évesnél idősebb kutyák és gazdáik jelentkezését.
A kutatók le akarják fektetni az eddig gyakorlatilag nem létező kutya-neurogerontológia alapjait.
Az elmúlt években családi kutyákkal végzett kutatásaik nagy része kérdőívek segítségével próbálta felderíteni az öregedés velejáróinak előfordulását és súlyosságát. Ezek a tanulmányok általában a viselkedés szintjén megfigyelhető hanyatlás leírására korlátozódtak, az ezt kiváltó kognitív funkciókat érintő változásokat nem vizsgálták. Az öregkori betegségtüneteket eddig csak laboratóriumi kutyákon vizsgálták, a hazai kutatók azonban családi kutyák esetében írják le az öregedéskor megjelenő memória- és végrehajtófunkció-zavarokkal járó idegi elváltozásokat.
A kutyákat és az embereket ugyanazok a káros környezeti tényezők, vegyszerek, levegőszennyezés, zajártalom, mozgáshiány, ingerszegény életmód érhetik, ezért a hazai kutatók számos, laboratóriumi állatokon nem kielégítően modellezhető jelenséget, életmódbeli és genetikai kockázati tényezőt, valamint védőfaktort is vizsgálhatnak.
"A 11-12 éves kutyák majdnem harmada, a 15-16 éveseknek pedig körülbelül 70 százaléka az időskori emberi demenciának megfeleltethető kognitív zavarokat mutat: jellemzőek a térbeli tájékozódás zavarai, szociális viselkedéssel kapcsolatos rendellenességek, köztük a családtagok felismerésével kapcsolatos problémák, apátia, megnövekedett ingerlékenység, az alvás-ébrenlét ciklusának felborulása, szobatisztasággal kapcsolatos problémák, valamint a feladatok utasításra végrehajtásának zavarai", emelte ki Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője, aki az Európai Kutatási Tanács fiatal kutatóknak szóló 2015-ös Starting Grant pályázatán 1,2 millió eurós támogatást nyert el.
Az ELTE és az MTA kutatói több mint húsz éve kutatják a családi kutya kognitív képességeit. A két évtized alatt számos viselkedésmérő eljárást dolgoztak ki, amelyeket az öregedés vizsgálatában is használnak majd. Ezek közül a legkülönlegesebb a kutya-ember összehasonlító funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó (fMRI) vizsgálat, amelyre e csoporton kívül más még nem vállalkozott.
