Lovász: Inkább plusz források kellenek

Felidézte, hogy a költségvetési törvényjavaslat szerint az MTA összesen 40 milliárd forintos alaptámogatásából 28 milliárd forint kerülne az ITM-hez. Lovász László szerint ez a lépés nem javítja a tudomány hatékonyságát és a végrehajtási szakaszban, a konkrét döntéseknél az akadémiának keményen kell majd érvelnie a saját szempontjai, "az alapkutatások, a kutatói függetlenség megfelelő értelmezése mellett".  Mint mondta, a költségvetési törvénytervezet megszavazása esetén az ITM-hez kerülne az akadémiai kutatóintézetek mintegy 20 milliárd forintos alaptámogatása, vagyis az épületek fenntartását, a rezsiköltségeket, a határozatlan idejű kutatók fizetését fedező források. Mindez "zavaros jogi és gazdasági helyzeteket" eredményezhet, ráadásul az alaptámogatások központosítása nem olyan eszköz, amellyel a minisztérium "tudománypolitikát tud csinálni". Ehhez inkább plusz források, pályázatok, konkrét megbízások kellenek, fogalmazott.

Az MTA számára előnytelen az is, hogy a jövőben külső szempontok közvetlenül érvényesülhetnek abban, milyen kutatások folynak az akadémiai intézetekben. Ugyanakkor nagyon sok fog múlni azon, hogy a miniszter hogyan él a törvény által számára biztosított lehetőségekkel. Tudománypolitikai koncepció tekintetében van vitánk Palkovics Lászlóval, jegyezte meg Lovász László, aki szerint a miniszter kevésbé ismeri el az alapkutatások fontosságát. Kiemelte: egy tudományos kutatásnak két helyről érkezhet a motivációja. Jöhet "felülről", a társadalom felől, például amikor meg kell oldani a globális felmelegedéssel járó problémákat vagy javítani kell a búza minőségét. Máskor a tudományos kutatáson belül adódhatnak olyan problémák, amelyeket meg kell oldani az előrelépés érdekében. Az ilyen tudományos problémákat viszont csak az látja át, aki napi szinten részt vesz az adott kutatásban, tette hozzá az MTA elnöke, aki szerint a minisztérium nagyobb hangsúlyt szeretne adni a felülről érkező kutatási céloknak, míg ő azt szeretné, hogy a magyar kutatók ne veszítsék el a pozícióikat azokon a kutatási területeken, ahol már beépültek a világ élvonalába.

Ez nem csupán nemzeti presztízs kérdése, fogalmazott Lovász László. Kiemelte: minden nagy tudományos áttörés az alapkutatással kezdődik és az alapkutatást a világon mindenhol közpénzből finanszírozzák. A kérdés az, miért ne hagyja Magyarország, hogy helyette a gazdagabb országok tegyék bele a forrásokat. Az MTA elnöke szerint egyrészt vannak olyan kutatások, amelyeket "más nem fog helyettünk elvégezni", például a speciálisan magyar, néprajzi vagy irodalmi témák tudományos feldolgozását. Másrészt a versenyszférában, például a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés területén elhelyezkedő kutatók is az alapkutatásoknál sajátítják el a legmodernebb tudományos módszereket és elveket. Alapkutatást pedig vagy a világ élvonalához tartozva érdemes folytatni, vagy sehogy.

A tudomány művelői ugyanakkor természetesen elszámolással tartoznak a társadalomnak. Nem könnyű azonban meghatározni az elszámolás formáját, hiszen az alapkutatások fő eredménye egy-egy publikáció, amelyből egyszer alkalmazott megoldások születhetnek. Hangsúlyozta azt is: az MTA az alapkutatás mellett számos, a társadalom közvetlen igényeire reflektáló tudományos programot is működtet, ilyen például a 19 kutatócsoportot összefogó tantárgy-pedagógiai vagy a vízkutatási program. Sikeres volt az akadémiai és egyetemi kutatóhelyek közös fehérjekutatási programja, amelynek eredményeit a fehérjealapú gyógyszergyártás területén lehet majd hasznosítani.
    Az MTA kutatóhálózata hatékonyan működik az alap- és a célzott kutatások terén is. Az Európai Unió tizenhárom újabb tagállama közül a magyar kutatók a legsikeresebbek a brüsszeli támogatások elnyerésében, ez is egyfajta elszámolás a társadalom felé, mondta Lovász László, aki szerint azoknak a forrásoknak az ITM-hez kerülése, amelyekkel korábban az MTA közvetlenül gazdálkodhatott, nem jár majd az akadémiai kutatóhálózat hatékonyságának további javulásával.

A sajtóban megjelent felvetésre, miszerint az akadémiának nincs egységes kutatási-fejlesztési stratégiája, Lovász László úgy reagált: az MTA kutatóintézetei tavaly ősszel középtávú kutatási stratégiákat készítettek, amelyek nyilvánosan is elérhetőek. Emellett az akadémia főleg külföldi tudósokból és szakemberekből álló kilencfős tanácsadói testülete dolgozik egy egységes stratégiai koncepción. Az akadémia elnöke egyetért Palkovics László felvetésével, hogy létrejöjjön egy olyan testület az akadémiai, egyetemi és vezető ipari kutatóhelyek képviselőiből, amely meghatározná a magyar tudomány legfontosabb tennivalóit. Ugyanakkor úgy vélte, konkrét kiemelt kutatási területeket már ötéves távlatban is nehéz kijelölni, hiszen a tudomány nehezen megjósolható módon fejlődik. Emellett nem tartaná jó megoldásnak azt sem, ha a testület túlságosan mélyen szólhatna bele az akadémiai kutatóintézetek működésébe.