Kismértékben javult a lakosság egészségi állapota

Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője elmondta: 2009. szeptember 15. és október 30. között 449 településen hétezer, 15 év feletti, magánháztartásban élő embert kérdeztek meg egészségi állapotáról, az egészségügyi ellátásról. A válaszadási arány 72 százalékos volt.

Az eredményeket ismertetve kiemelte: javult a lakosság szubjektív egészségérzete, a férfiak 58,9, míg a nők 50 százaléka nevezte nagyon jónak, vagy jónak általában az egészségét. Rossz, vagy nagyon rossz egészségről a nők 17, a férfiak közel 12 százaléka beszélt.

A válaszokból kiderült, hogy a férfiak kétharmadának, a nők háromnegyedének van krónikus betegsége, leggyakrabban a magas vérnyomást, a mozgásszervi problémákat, illetve a szív- és érrendszeri betegségeket említették – közölte. Hozzátette: több gyógyszert szedünk, mint 15 éve: míg 15 éve a 15–64 évesek 36 százaléka, most 45 százalékuk számolt be erről.

Háziorvosát a lakosság 76 százaléka rendszeresen, évente legalább egyszer felkeresi, a válaszadók 39 százaléka csak egyszer-kétszer fordul orvoshoz. A betegek évente átlagosan nyolc alkalommal keresik fel orvosukat, 1994-ben ötször fordultak orvoshoz.

Kórházi ellátást az elmúlt egy éven belül a válaszadók 14,3 százaléka vett igénybe fekvőbetegként, legalább egy éjszakát kórházban töltve. Ugyanakkor előfordult, hogy nem került kórházba a betegek négy százaléka, bár orvos javasolta. A legtöbben (25 százalék) időhiány miatt halasztották el a kezelést, egyötödük félt a beavatkozástól, egytizedük a várólista miatt nem tudta igénybe venni a szolgáltatást. A kórházi ellátásokat a lakosság alig fele (48 százalék) tartja jónak, 20 százalék kisebb-nagyobb mértékben elégedetlen.

Tokaji Károlyné szólt arról is, hogy a felmérés szerint a 15 éves és idősebb lakosság csaknem harmada dohányzik, többségük napi rendszerességgel. A férfiaknál 10 százalékkal magasabb a dohányosok aránya, mint a nőknél. A legfiatalabb (15–17 éves) korcsoportban is jelentős a dohányosok aránya, de körükben számottevő csökkenés figyelhető meg a korábbi adatokhoz képest.

Az adatok szerint a felnőtt lakosság 4,6 százaléka tartozik a nagyivók közé. (Nagyivó az a férfi, aki a kérdezést megelőző héten több mint 14 egységnyi alkoholt fogyasztott, a nőknél ez több mint hét egységet jelent; egy ital/alkoholegység 1 korsó sörnek, 2 dl bornak vagy 0,5 cl röviditalnak felel meg.) A nők fele, a férfiak negyede állította, hogy egyáltalán nem fogyaszt alkoholtartalmú italokat.

Önellátásában korlátozott a felnőtt lakosság 5–10 százaléka, van, akinek gondot jelent az ágyba való lefekvés, felkelés, vagy a székre leülés, onnan felállás. A megkérdezettek egy részének az önellátás még nem, de a napi teendők jelentenek kisebb-nagyobb gondot. A házimunka az egészségi állapot vagy idős kor miatt a lakosság 17 százalékának okoz gondot. Ugyanakkor a válaszadók 81 százaléka mondta, hogy van segítsége a mindennapokban.

A főosztályvezető kérdésre válaszolva elmondta: az unió statisztikai hivatalának május végén kell az adatokat elküldeni, eddig 17 állam végezte el ezt a felmérést, így a nemzetközi összehasonlításokra még várni kell. A KSH tervezi, hogy megkeres környező tagországokat – például a visegrádi államokat – speciális elemzés végett.

Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató főorvosa párhuzamosan végzett vizsgálatuk kapcsán arról beszélt, hogy a felnőtt magyar lakosság csaknem kétharmada a testtömegindex alapján túlsúlyos vagy elhízott. A férfiaknál (63 százalék), a nőknél (61 százalék) közel azonos volt a túlsúly és az elhízás együttes előfordulási aránya. A túlsúly és az elhízás gyakorisága mindként nemnél növekszik az életkorral. Utalt arra, hogy az első reprezentatív táplálkozási vizsgálathoz képest, amelyet 1985–88 között végeztek, 2009-re a férfiaknál az elhízottak aránya több mint kétszeresére nőtt, míg a nőknél 12 százalékos volt a növekedés.