Kamatoznak az egészségtudományba fektetett források
A kormány évek óta a magyar gazdasági versenyképesség kulcsának tartja az egészséggazdaságot, és már látszanak az egészségiparba fektetett kormányzati források eredményei, erről az innovációs és technológiai miniszter beszélt hétfőn Budapesten.
Palkovics László sajtótájékoztatón elmondta, az ágazati innováció fokozhatja Magyarország önellátási képességét, egyben külföldön is piacképes termékeket és szolgáltatásokat eredményezhet, erősítve ezzel a magyar betegellátást is. Felidézte: a kormány 2010-ben célul tűzte ki, hogy az országot hight-tech gazdaság és ipar jellemezze, amihez kapcsolódóan 2014-ben elindult a felsőoktatási stratégiaváltás. A kialakuló felsőoktatási "ökoszisztémához" átalakították a jogszabályi környezetet, a finanszírozási és intézményrendszert, valamint kutatási hálózatokat hoztak létre. Palkovics László megjegyezte, ma már a magyar gazdaság szereplői 800 milliárd forintot fordítanak kutatás-fejlesztésre és innovációra, kétszer annyit, mint 2016-ban.
A miniszter kiemelte: láthatóvá kell tenni a magyar kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit, ennek egyik területe az egészségtudomány, ahol komoly innovációs eredményeket értek el. Az egészséggel kapcsolatos kutatásokra az innovációs kutatási alapon belül létrejött egy önálló egészségügyi kutatásokkal foglalkozó alap, és a magyar kormány által biztosított források mintegy negyven százaléka az egészségtudományi kutatásokon belül hasznosul.
A hazai egészségipar, egészségtudományi innováció támogatásában stratégiai területnek számít a molekuláris medicina, a genomika, a személyre szabott precíziós és digitális orvoslás, a mesterséges intelligencia orvosi alkalmazása. Számos nemzetközi projektben tud ez az ágazat részt venni, mondta a miniszter, kiemelve a tématerületek hazai műhelyeit összekapcsoló Nemzeti Laboratóriumok rendszerét, amelyben hét az egészségipar területén működik. Fontos eleme a stratégiának, hogy a nemzetközi élvonalba tartozó magyar és külföldi kutatókat nyerjenek meg a hazai kutatás-fejlesztésnek.
Palkovics László szerint ennek egyik fontos mozzanata, hogy sikerült megállapodást kötni Krausz Ferenc Németországban élő magyar fizikussal, aki a napokban vehette át a Wolf-díjat.
Krausz Ferenc a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójaként a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központot vezeti. Az intézet kutatási területe a vér molekuláris ujjlenyomatának mérése újgenerációs molekuláris diagnosztika kifejlesztésére, az egészségi állapot monitorozására és betegségek felismerésére.
Palkovics László emlékeztetett, a kormány három éve döntött e kutatóintézet felállításáról és 22 milliárd forinttal támogatta létrejöttét. A forrást részben a kutatások finanszírozására, részben az épület megépítésére, amely helyet ad majd a nemzeti biobanknak is, különítették el.
A miniszter a magyar egészségipari innovációk közül kiemelte a Peták István molekuláris farmakológus által vezetett Oncompass Medicine vállalatot, amely a mesterséges intelligencián alapuló, személyre szabott gyógymódok kifejlesztésén dolgozik. A másik nagy kutatási terület a Roska Botond által vezetett tudományos projekt, amely a retina újraaktiválásával, a látás visszaállításával foglalkozik.
Krausz Ferenc a sajtótájékoztatón azt mondta, nagy megtiszteltetés, hogy átvehette a Wolf-díjat, ugyanakkor szeretné bátorításként is értelmezni az elismerést a lézerfizikában rejlő lehetőségek következetes kiaknázásához. Az öt éve Münchenben kezdődött kutatásról elmondta, a vér molekuláris összetételéből, elváltozásainak méréséből és nyomon követéséből számos betegség előre jelezhető, és ez döntő mértékben hozzájárulhat a rendszerbiológia és orvosi diagnosztika jövőbeni fejlődéséhez.
Az országos kutatási program célja daganatos és más betegségek korai felismerése egy innovatív módszerrel, az infravörös molekuláris ujjlenyomatok meghatározásával. A vérminták összetételének ultrarövid lézerimpulzusokkal végzett elemzése lehetőséget biztosít a személyre szabott egészségiállapot-monitorozásra, ugyanazon egyéntől időről időre ismételt mintavétellel. Hozzátette: céljuk 15 ezer résztvevő vérmintáinak vizsgálata tíz éven át, így a résztvevők közötti különbségek, valamint az egyénen belüli változások is követhetővé válhatnak. A kutatási célok eredményéhez évente egy-három alkalommal javasolt részt venni a kutatásban, az egyénen belüli változások így pontosabban lekövethetőek a módszerrel.
