IQ-t rontó légszennyezés
2009. július 20. 12:48
.jpg)
A légszennyezés árthat a fejlődő magzati agynak – első ízben találtak összefüggést a születés előtti környezetszennyezés és a gyerekek intelligenciahányadosa (IQ) között amerikai kutatók.
Pár száz New York-i gyerek követéses vizsgálatának eredményét a Pediatrics című szakfolyóirat hétfőn megjelent számában tették közzé. A Columbia környezet-egészségügyi központ kutatói 249, terhessége utolsó harmadában lévő New York-i nőt kértek meg arra, hogy mindennapi teendőik végzése közben, testükhöz rögzítve 48 órán át viseljenek egy műszert, amely mérte a városi légszennyezést. Az Észak-Manhattan és Dél-Bronx területén élő nők a jellegzetes városi légszennyezésnek, autók, buszok és teherautók kipufogógázának voltak kitéve nap mint nap.
A gyerekek IQ-ját ötéves korukban vizsgálták a kutatók, és összevetették azzal, hogy mennyi szennyezés érte őket magzati korukban az édesanyán keresztül. Főleg a belsőégésű motorok kipufogógázából származó policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-vegyületek) mennyiségét mérték, amelyek átjutnak a méhlepényen. Az anyák nem dohányoztak, az elemzésnél figyelembe vették az őket ért egyéb környezeti ártalmakat is.
Frederica Perera tanulmányvezető elmondta, hogy a gyerekek intelligenciahányadosa négy-öt ponttal kisebb volt abban a csoportban, amelyet a legnagyobb szennyezés ért magzati korban. A kutató szerint ez már elég nagy különbség ahhoz, hogy az iskolai teljesítményt is befolyásolja.
Ugyanennek a vizsgálati csoportnak korábbi eredményei azt mutatták, hogy a légszennyezés növeli egyes genetikai elváltozások kockázatát, összefüggésbe hozható a kisebb születési súllyal és fejkörfogattal, valamint három éves korban az asztma megjelenési arányával is.
MTI
A gyerekek IQ-ját ötéves korukban vizsgálták a kutatók, és összevetették azzal, hogy mennyi szennyezés érte őket magzati korukban az édesanyán keresztül. Főleg a belsőégésű motorok kipufogógázából származó policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-vegyületek) mennyiségét mérték, amelyek átjutnak a méhlepényen. Az anyák nem dohányoztak, az elemzésnél figyelembe vették az őket ért egyéb környezeti ártalmakat is.
Frederica Perera tanulmányvezető elmondta, hogy a gyerekek intelligenciahányadosa négy-öt ponttal kisebb volt abban a csoportban, amelyet a legnagyobb szennyezés ért magzati korban. A kutató szerint ez már elég nagy különbség ahhoz, hogy az iskolai teljesítményt is befolyásolja.
Ugyanennek a vizsgálati csoportnak korábbi eredményei azt mutatták, hogy a légszennyezés növeli egyes genetikai elváltozások kockázatát, összefüggésbe hozható a kisebb születési súllyal és fejkörfogattal, valamint három éves korban az asztma megjelenési arányával is.
MTI
