Húsz éve az immunterápia is scifinek tűnt...
Az idei Forbes Tech Summiton a biotechnológia területén dolgozó techguruk meséltek a munkájukról, és arról, hogyan látják az egészségünkkel kapcsolatos technológiák jövőjét.
Mint azt a Forbes írja: az egészség szinte mindenki számára az egyik legfontosabb tényező a boldogság szempontjából, és erre rengeteg techcég is épít: évtizedekkel korábban elképzelhetetlennek tűnő megoldásokkal rukkolnak elő, hogy egészségesebben és tovább élhessünk.
„A biotechnológia valahol ott tarthat most, ahol a számítógépek tartottak a nyolcvanas években. Tudjuk, hogy ez egy nagyon nagy dolog, és tudjuk, hogy meg fogja változtatni azt, ahogyan élünk és gondolkozunk – de azt még nem tudjuk, hogy hova fog kifutni.” Szalay Kristóf, a Turbine egyik alapítója a Forbes Tech Summit Tech és egészség szekciójában az Instagram-feedben ezrével megjelenő macskás videókat hozza példának, mennyire nem lehetett tudni néhány évtizede, hova fog kifutni a számítástechnika fejlődése. A magyar Turbine a rák biológiáját akarja megérteni, nemrég bekerült a világ 100 legígéretesebb AI-technológiát alkalmazó magáncége közé.
Rózsa Balázs, a Femtonics alapítója a kétezres évek elején építette meg első mikroszkópjait, akkor még leselejtezett alkatrészekből. A cég mikroszkópjait ma már olyan elitegyetemek rendelik meg, mint a Harvard, a Stanford, a Berkeley és a Columbia – de a Femtonics műszereit több mint 15 éve használja kísérleteihez a vakság gyógyításának kutatásáról híres Roska Botond is. Rózsáék célja, hogy segítsenek jobban megérteni, hogyan működik az agy, ehhez pedig, magyarázza, úgy tekintenek az agyra, mint egy számítógépre.
Szalay szerint fontos észben tartani azt is, hogy bár az emberek gyógyításában folyamatosak az áttörések, ha az ember egészséges, és megteszi az alapvető dolgokat az egészségéért (sok alvás, dohányzás kiiktatása, odafigyelés a helyes táplálkozásra), akkor „vajmi keveset tud pillanatnyilag a mesterséges intelligencia segíteni”. Úgy látja, a biotechnológiában megvan a potenciál, hogy jóra használjuk. A technológia „sötét” oldalától, például a biológiai fegyverek gyártásától kevésbé tart. Szerinte a nagy kérdés inkább az, elfogadható-e, hogy a társadalomnak csak egy kis szelete részesül az egészségüggyel kapcsolatos, legtöbbször rendkívül drága fejlesztésekből. „Lehet, hogy húsz, harminc, ötven év múlva már nem azt keressük, hogy milyen gyógyszert kell adnunk valakinek, hanem kivesszük a beteg májat és növesztünk a helyére egy újat. Tudom, hogy ez nagyon scifinek hangzik, mindenféle idézőjelekkel ellátva mondom mindezeket. Nem biztos, hogy így lesz. De az az immunterápia is scifinek tűnt húsz éve.”
