Hippokratészi recepttöredéket találtak
Hatodik században írt orvosi receptekre bukkantak az egyiptomi Szent Katalin-kolostorban a felújítási munkálatok alatt, ezek egyike Hippokratész görög orvos receptjének töredéke, jelentette be szerdán Haled el-Enani egyiptomi műemlékvédelmi miniszter.
A Sínai-félszigeten lévő Szent Katalin-kolostor könyvtárában találtak rá a páratlan kéziratokra. A pergamenre írt kéziratok egyike Hippokratész, az orvostudomány megalapítója egyik receptjének a töredéke, három másik orvosi recept ismeretlen személytől származik.
Az úgynevezett palimpszeszt kódex lapjainak egyikén, egy görög nyelvű recepten orvosi célra használt gyógynövények rajzai láthatók, adta hírül az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja. A pergamen egy másik rétegén rábukkantak egy másik szövegre is, amely a Sínai-félszigeti kódex, egy Kr. u. 4. századi nagybetűs görög nyelvű Biblia kéziratát rejti.
Pergamenből a IV. századtól készítenek kódexeket. Mivel jóval tartósabb volt papirusznál, ezért gyakran az eredeti írást lekaparták, hogy újra írhassanak rá. Ez a görög pszáó (súrol) szóból eredő palimpszeszt kódex, más néven codex rescriptus (újra írt).
A papiruszra írt Codex Sinaiticust, amely tartalmazza az Ószövetség nagy részét és az Újszövetséget hiány nélkül Constantin von Tischendorf (1815-1874), a lipcsei egyetem professzora fedezte fel 1844-ben a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostorban (Egyiptom) tüzelésre váró papírok között. A több mint 430 papiruszlapból álló kódexből 43 fóliót odaadtak neki, és ezt II. Frigyes Ágost szász királynak elvitte ajándékul, majd publikálta is Codex Friderico-Augustanus címmel. Később Tischendorf újabb lapokat szerzett meg a kolostorból és 1862-ben megjelentette a kódex teljes szövegét. Az első világháború után a British Museum vásárolta meg 1933-ban százezer fontért a kódexet a Szovjetuniótól. 1975-ben egy falomlás során a kolostorban újabb töredékek kerültek elő a kódexből.
Számos palimpszeszt kódex található a Szent Katalin-kolostor könyvtárában, ahol hatezer kéziratot őriznek, amelyekből 600-at arabul, görög, etióp, örmény, kopt és szír nyelven írtak. Ezek történelmi, földrajzi és filozófiai művek, a legrégebbi a 4. században íródott.
