Hétfőtől ülésezik a Magyar Tudományos Akadémia 195. közgyűlése

A hagyományoknak megfelelően az első nap ünnepi ülést tart az Akadémia legfőbb döntéshozó grémiuma a Széchenyi téri MTA Székházban. Másnap választja meg az Akadémikusok Gyűlése az 1825-ben alapított tudós testület új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. A tanácskozás nyilvános üléseit az MTA YouTube-csatornáján közvetítjük.

Freund Tamás elnöki köszöntőjével kezdődik május 2-án, hétfőn az MTA 195. közgyűlése. Az ünnepi ülés napirendje szerint ezt követően a magyar származású, Izraelben élő, 2004-ben a kémiai Nobel-díjat elnyerő Avram Hershko tart előadást. A délelőtti programot díjátadó zárja.

Hétfőn délután zárt munkaközgyűléssel folytatódik a tanácskozás. A vezetői beszámolók mellett napirenden szerepel a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács tavalyi tevékenységéről szóló előterjesztés. Mint ismeretes, tavaly tavasszal az Akadémia a korábban az MTA-hoz, jelenleg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó kutatóhelyeken kívül az egyetemi kutatóhelyekre is kiterjesztette a tudományos kiválósági címet. Az ennek érdekében az „MTA Kiváló Kutatóhely” minősítés elnyerésére első ízben kiírt pályázat a legkiemelkedőbb magyar kutatóhelyeknek méltó elismerést, a feltörekvőknek pedig reális perspektívát ad. Este koncerttel zárul az első napi programsorozat.

Kedden reggel zárt üléssel folytatja munkáját az Akadémikusok Gyűlése. A délelőtti program egyetlen napirendi pontja az Akadémia új tagjainak megválasztása.

Immár többéves hagyomány, hogy a közgyűlés második napjának délutánján tudományos előadások hangzanak el.

Idén „Késni pontosan – rezgések, hullámok és gépeink hatékonysága” címmel először Stépán Gábor, az MTA rendes tagja, majd „Tükör által homályosan: a DNS rejtett titkai” címmel Vértessy Beáta, az MTA doktora tart előadást.

Az Aranybulláról és történetéről Zsoldos Attila, az MTA rendes tagja, az építészet szépségéről pedig Sylvester Ádám DLA, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja beszél. A keddi napot a Külső Tagok Fóruma zárja.

Szerdán a fiatal kutatók tanácskoznak az MTA Székházban. Egyebek mellett ekkor ismertetik a „Fiatalok az akadémiai pályán” című felmérés eredményét is, amelyet tavaly végeztek el.

Akadémikusválasztás és jelöltek

Száztíz, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választja meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait május 3-án. Kik a jelöltek és milyen feltételekkel lehet valaki akadémikus, illetve hogyan választják őket?

Május 3-án, kedden délelőtt az Akadémikus Gyűlése választja meg az MTA új akadémikus tagjait, akiket ezt követően bemutatnak az Akadémia 195. közgyűlésén is. Az új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagokról az mta.hu-n is részletes összeállítást közlünk.

Az akadémikusokat idén száztíz kutató közül választják.

A tagságra ajánlottak listája ide kattintva olvasható.

Az akadémikusok a Magyar Tudományos Akadémia választott tagjai. Lehetnek levelező és rendes, valamint külső és tiszteleti tagok.

Az akadémikusokat a hazai tagok választják az Akadémia tagjai közé.

A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma nem haladhatja meg a 200 főt, a hazai akadémikusok teljes létszáma pedig a 365 főt.

Az Akadémia Alapszabálya szerint levelező taggá az a magyar állampolgár választható meg, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli.

Rendes taggá az a magyar állampolgárságú levelező tag választható meg, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el.

Külső taggá az az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységét külföldön folytató tudós választható, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, magát magyarnak vallja, és szoros kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel.

Tiszteleti taggá az az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységét külföldön folytató tudós választható, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, és a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot.

Hogyan választják az akadémikusokat?

A választás háromévenként történik. Legutóbb 2019-ben választottak új akadémikusokat.

A tagjelölést az Akadémia tudományos osztályai végzik. Tagjelöltekké azok válnak, akik elegendő számú ajánlást kaptak a hazai akadémikusoktól. Külső tagokra külső tagok is tehetnek ajánlást.

A jelöltséghez szükséges ajánlások számáról és az egy-egy tag által adható ajánlások számáról a tagajánlások előtt az Akadémikusválasztás Eljárási Szabályai rendelkeznek. A tudományos osztályok hazai akadémikusai titkos szavazással rangsorolják a tagjelölteket. Az erről a rangsorról döntő szavazást nem lehet megismételni, de ha két vagy több jelölt szavazatszáma azonos, az e jelöltek közötti rangsorról újra kell szavazni. A rangsorról döntő szavazás szabályait az osztályok ügyrendje tartalmazza. A közös akadémiai jelölőlistára azok a tagjelöltek kerülnek rá, akik az osztályokon a szavazatok több mint felét megszerezték.

Az osztályok által megszavazott jelöltlistákat az Elnökség közös jelöltlistává egyesíti, és a jelölthelyeket egyenlő számban elosztja a tudományos osztályok között, aminek során nem térhet el attól a sorrendtől, amelyet az osztályok megállapítottak. Az osztályok között egyenlően el nem osztható számú jelöltek sorrendjéről az Elnökség dönt az Akadémia általános érdekei alapján. Az általános érdekeket mint figyelembe vehető szempontokat a tagválasztás előtti évben az Akadémikusok Gyűlése határozza meg az akadémikusválasztási irányelvekkel összhangban. A szempontok között első helyen kell, hogy szerepeljen a női akadémikusok arányának javítása. Az Elnökség a jelöléseket az Akadémikusok Gyűlése elé terjeszti.

Az Akadémikusok Gyűlése meghatározza és elfogadja az akadémikussá választás eljárási szabályait, és lebonyolítja az akadémikusválasztást.

Az MTA 195. közgyűlésének részletes programja ide kattintva olvasható.

Az MTA 195. rendes közgyűlésének nyilvános programjait az MTA YouTube-csatornáján közvetítik.