Hatóanyagkoktéllal növesztették vissza az amputált békalábat
Most először sikerült egy béka amputált lábait visszanöveszteni laboratóriumban egy hatóanyagkoktéllal, írja a Magyar Hang.
Sikerült gyógyszerek segítségével beindítani egy kifejlett béka amputált hátsó lábának teljes regenerációját. Az egynapos kezelésnek másfél évig tartó hatása lett: a következő 18 hónapban a békáknak fokozatosan újra kinőtt a lábuk, annak minden működéshez elengedhetetlen alkatrészével – csontokkal, izmokkal, idegekkel, bőrrel. A láb kicsit fejletlenebb, mint az előző volt, de messze a legteljesebb eredmény eddig – számol be az eredményekről a Magyar Hang.
Vannak hüllők és kétéltűek, amelyek egészen kivételes regenerációs képességekkel rendelkeznek. Jól ismert, hogy egyes gyíkok szándékosan leválasztják a farkukat, ha azt elkapja egy ragadozó, majd visszanövesztik, de a szalamandrák is képesek regenerálni a végtagjaikat, sőt bizonyos szerveiket is. A felnőtt karmosbéka azonban magától erre nem képes, sőt a kutatók érvelése szerint hasonló akadályok gátolják ebben, mint az embert. Egyébként mi is rendelkezünk némi regenerációs képességgel: a bőrünk begyógyul, a csontunk összeforr, a májunk kiegészül, a gyerekek levágott ujjbegye is visszanő, de ez egy lapon sem említhető egy egész lábbal. Ennek legfőbb oka, hogy a sérülés helyén hegszövet fejlődik, amely lezárja a sebet, és meggátol mindenféle növekedést.
Korábban őssejtbeültetéssel próbálkoztak a szöveti regenerációt kutató tudósok, de ez zsákutcának bizonyult. Ezután fordultak a gyógyszeres kezelés felé; a hatóanyagok megakadályozzák a hegképződést, és meggyőzik a sejteket arról, hogy ők embrionális állapotban vannak, és a feladatuk a lábfejlesztés. A kísérletsorozat 2017-ben indult: egy hallgató 13 órán keresztül összesen 115 béka lábát amputálta. Ezután három csoportba osztották őket: kontrollcsoport (nem kaptak kezelést), üres szilikonsapkát kapó állatok és gyógyszeres szilikonsapkával kezelt állatok. Mindegyik csoportnál visszanőtt valami, de az első kettőnél csak egy pici, lábnak nem nevezhető csonk. A kezelt állatok viszont egyértelműen visszakapták a lábukat, azt hatékonyan használják, és reagál az ingerekre.
Az emberi végtagok regenerációja felé vezető út következő állomása az emlősök lennének, és a békás kísérletet elvégző kutatók már jelenleg is foglalkoznak egerekkel. Sőt, más kutatócsoportok már értek is el sikereket egerekkel: visszanövesztettek a fülükbe fúrt egészen nagy lyukakat is. Egyértelmű, hogy a bonyolultabb struktúrák regenerációjának alapvető feltétele lenne a hegszöveg kialakulásának megakadályozása, de ezt a folyamatot még ma sem értjük igazán.
