Erre nem jó a D-vitamin
A várandós asszonyok D-vitamin szedésekor az utódok asztmája és asztmás légzése sem csökkent szignifikánsan – írjs az otszonline.hu.
Az eddigi megfigyeléses vizsgálatok, de az alább ismertetett két friss vizsgálat sem tudta igazolni a várandós asszonyok terhesség alatti D-vitamin státusza és az utódok asztmája vagy asztmás, ziháló légzése közötti összefüggést – olvasható az otszonline.hu-n.
A JAMA-ben megjelent közleményben Litonjua és munkatársai az Egyesült Államok három klinikai központjában 18 és 39 éves kor közötti 18 - 20 hetes terhes nőket soroltak be egy kettős vak, placebóval ellenőrzött vizsgálatba. Minden fiatalasszony vagy partnere anamnézisében atopiás betegség szerepelt, ami azt jelezte, hogy a megszületendő gyermekben nagy kockázata van asztma, allergiás vagy egyéb atopiás betegségek megjelenésének. Az aktív kezelést kapó csoportban a várandós anyák a 400 IU D-vitamint tartalmazó multivitamin mellé 4000 IU D-vitamin kiegészítést szedtek, míg a kontroll csoport tagjai csak a 400 IU-t D-vitamint tartalmazó multivitamint szedték. A várandós anyákat a terhesség alatt végig, az utódokat pedig egészen 3 éves korukig havonta ellenőrizték – írja az OTSZonline.
Értékelték, hogy a várandós nők szérum 25-hidroxivitamin-D szintje elérte-e a 30 ng/ml-t, illetve kialakul-e gyermekeiknél asztma vagy visszatérő ziháló légzés 3 éves korukig, illetve megjelenik-e ekcéma, vagy valamilyen allergia – melyeket az immunglobulin-E (IgE) szintek mérésével szándékoztak igazolni.
Mindkét csoportba 400-400 nőt választottak be, a kiinduláskor átlagosan 27 évesek voltak, 25-hidroxivitamin-D szintjük átlagosan 23 ng/ml volt. Az anyák kb. 40%-a asztmás volt, 64%-uk allergiás rhinitisben szenvedett, 32%-uknál ekcémás betegség állt fenn. Etnikailag a következőképpen oszlottak meg: 43% fekete, 13% hispán, 26% nem hispán fehér.
A D-vitamin pótlás hatását egyértelműen ki lehetett mutatni, hiszen a harmadik trimeszterre az aktív kezelést kapóknál a szérum 25-hidroxivitamin szint 39,2 ng/ml-re emelkedett, míg a kontroll csoportban csak 26,8 ng/ml-t ért el. Az intervenciós csoportban az anyák utódjainál 3 éves korra 24,3%-ban alakult ki asztma vagy ismétlődő ziháló légzés, míg a placebo csoportban ez 30,4%-ban jelentkezett, a különbség azonban nem volt szignifikáns (p= 0,051). Az asztma vagy az ismétlődő ziháló légzés kialakulásának kockázati aránya (HR) 0,80 (95%CI 0,6-1,0) volt, ami szintén nem szignifikáns különbség.
