Egerek bőrsejtekből
2009. július 24. 13:20
Egerek bőréből nyert sejteket őssejtekké programoztak vissza kínai kutatók, majd ezekből élő, egészséges állatokat hoztak létre – közölte csütörtökön a Nature című tudományos folyóirat. A szakértők elhatárolódtak attól a felvetéstől, hogy ezzel megoldódott a klónozás kérdése.
A kutatók arra programozták a felnőtt testi sejteket, hogy állítsák vissza biológiai órájukat a nullához közeli állapotra, mintha embrionális őssejtek lennének – így jöttek létre a pluripotens bőrsejtek (az angol megnevezés alapján iPS sejtek). Az ilyen sejtek – a néhány napos embrióból kivett embrionális őssejtekhez hasonlóan – még minden irányba, bármilyen sejttípussá képesek átalakulni.
Ha ilyen tulajdonságú sejteket nőstény egerek méhébe ültetnek, egészséges egérkölykök születhetnek. A kínai kutatók sikeres kísérlete azt jelenti, hogy elméletileg lehetséges klónozni valakit közönséges, felnőtt bőrsejtjeiből kiindulva – ám a szakértők gyorsan elhatárolódtak e feltevéstől.
„Etikátlan lenne megkísérelni az iPS sejtek felhasználását az emberi szaporodásban. Fontos, hogy a tudományban létezzenek etikai határok” – nyilatkozta Fanyi Zeng, a Sanghaji Csiao Tong Egyetem orvosi genetikai intézetének munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.
A kínai tudományos akadémia állami reproduktív biológiai laboratóriumában a Csi Csou (Qi Zhou) által vezetett csoport iPS sejteket hozott létre az egerek kötőszöveteiben található fibroblasztsejtekből kiindulva. A bőrsejtekből a kínai kutatók 37 őssejtvonalat hoztak létre, ezek közül három vezetett élethez. A legjobbnak bizonyult őssejtvonalból született egerek között volt olyan is, amely kilenc hónapig élt – mondta el Zeng. Tájékoztatója szerint összesen több mint száz második, illetve hasonló számban harmadik generációs egér jött világra a kísérlet eredményeként, ami bizonyítja a rendszer erősségét és termékenységét.
Az őssejtek a test mestersejtjei, amelyekből a szövetek, a szervek és a vér felépül. Az embrionális őssejtek a leghatékonyabbak, mert belőlük még bármilyen szövettípus kialakulhat, ám etikai okokból felnőtt testi sejtekből kiindulva is zajlanak világszerte őssejtkutatások.
Sarkadi Balázs akadémikus, az Országos Vérellátó Szolgálat munkatársa, az MTA és a Semmelweis Egyetem közös Membránbiológiai Kutatócsoportjának vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a most közölt kísérleti eredmények logikus következményei annak a már két éve felismert lehetőségnek, hogy szöveti sejtek visszaprogramozhatók embrionális típusú, korai őssejtekké. „A megfelelő gének beültetése vagy aktiválása mintegy letörli az érett szöveti sejtek, például bőrsejtek memóriáját, és a sejt visszatér ősi állapotába, amikor még valamennyi sejt- vagy szövettípust létre képes hozni. Az iPS őssejtvonalak ma már rendelkezésre állnak a szöveti fejlődés, a genetikai betegségek vagy éppen a daganatok kutatására. Ugyanakkor mindeddig nem sikerült ilyen iPS, embrionális jellegű őssejtekből élő állatokat létrehozni - most ez a fontos lépés is megtörtént” – kommentálta a Nature-ben megjelent eredményt a nemzetközi hírű kutató.
Sarkadi szerint mindez bizonyítja, hogy a technológia egyértelműen alkalmas az új biológiai lehetőségeket adó állatklónozás kivitelezésére is. „Az emberi klónozás természetesen veszélyes és értelmetlen kalandozás lenne” – tette hozzá. Az indukált őssejtek esetében még mindig nagyon sok problémát jelent a bejuttatott gének esetleges káros, daganatkeltő hatása, így az embrionális vagy az iPS sejtek orvosi alkalmazása még számos megelőző kutatást igényel.
MTI
Ha ilyen tulajdonságú sejteket nőstény egerek méhébe ültetnek, egészséges egérkölykök születhetnek. A kínai kutatók sikeres kísérlete azt jelenti, hogy elméletileg lehetséges klónozni valakit közönséges, felnőtt bőrsejtjeiből kiindulva – ám a szakértők gyorsan elhatárolódtak e feltevéstől.
„Etikátlan lenne megkísérelni az iPS sejtek felhasználását az emberi szaporodásban. Fontos, hogy a tudományban létezzenek etikai határok” – nyilatkozta Fanyi Zeng, a Sanghaji Csiao Tong Egyetem orvosi genetikai intézetének munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.
A kínai tudományos akadémia állami reproduktív biológiai laboratóriumában a Csi Csou (Qi Zhou) által vezetett csoport iPS sejteket hozott létre az egerek kötőszöveteiben található fibroblasztsejtekből kiindulva. A bőrsejtekből a kínai kutatók 37 őssejtvonalat hoztak létre, ezek közül három vezetett élethez. A legjobbnak bizonyult őssejtvonalból született egerek között volt olyan is, amely kilenc hónapig élt – mondta el Zeng. Tájékoztatója szerint összesen több mint száz második, illetve hasonló számban harmadik generációs egér jött világra a kísérlet eredményeként, ami bizonyítja a rendszer erősségét és termékenységét.
Az őssejtek a test mestersejtjei, amelyekből a szövetek, a szervek és a vér felépül. Az embrionális őssejtek a leghatékonyabbak, mert belőlük még bármilyen szövettípus kialakulhat, ám etikai okokból felnőtt testi sejtekből kiindulva is zajlanak világszerte őssejtkutatások.
Sarkadi Balázs akadémikus, az Országos Vérellátó Szolgálat munkatársa, az MTA és a Semmelweis Egyetem közös Membránbiológiai Kutatócsoportjának vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a most közölt kísérleti eredmények logikus következményei annak a már két éve felismert lehetőségnek, hogy szöveti sejtek visszaprogramozhatók embrionális típusú, korai őssejtekké. „A megfelelő gének beültetése vagy aktiválása mintegy letörli az érett szöveti sejtek, például bőrsejtek memóriáját, és a sejt visszatér ősi állapotába, amikor még valamennyi sejt- vagy szövettípust létre képes hozni. Az iPS őssejtvonalak ma már rendelkezésre állnak a szöveti fejlődés, a genetikai betegségek vagy éppen a daganatok kutatására. Ugyanakkor mindeddig nem sikerült ilyen iPS, embrionális jellegű őssejtekből élő állatokat létrehozni - most ez a fontos lépés is megtörtént” – kommentálta a Nature-ben megjelent eredményt a nemzetközi hírű kutató.
Sarkadi szerint mindez bizonyítja, hogy a technológia egyértelműen alkalmas az új biológiai lehetőségeket adó állatklónozás kivitelezésére is. „Az emberi klónozás természetesen veszélyes és értelmetlen kalandozás lenne” – tette hozzá. Az indukált őssejtek esetében még mindig nagyon sok problémát jelent a bejuttatott gének esetleges káros, daganatkeltő hatása, így az embrionális vagy az iPS sejtek orvosi alkalmazása még számos megelőző kutatást igényel.
MTI
