Betegség és erőszak
Ha több pénzt fektetnénk az egészségügybe, nemcsak a megbetegedések, hanem a gyilkosságok száma is csökkenne, állítja Randy Thornhill amerikai evolúciós pszichológus, akinek kutatásai szerint az autokratikus kormányzású, kollektivista társadalmakban több a betegség, és ezzel összefüggésben gyakoribb az erőszak is.
Az Újmexikói Egyetemen dolgozó pszichológus „parazita-stressz” elméletében valamennyi betegség az emberi társadalmat pusztító parazitaként jelenik meg. Thornhill korábbi kutatásaiban már bebizonyította, hogy azokban a társadalmakban, ahol több a megbetegedés, az emberek jobban félnek a fertőzésektől, inkább kerülik az idegeneket, xenofóbabbak, konformistábbak. Az ilyen társadalmakra inkább jellemző a rokonok és a közeli szomszédok, a konzervatív értékek, a kollektivizmus és az autoriter kormányzás preferálása. Ezzel szemben, azon országok lakói, ahol alacsonyabb a megbetegedések aránya, jellemzően individualistábbak és demokratikusabbak.
Mint arról a New Scientist című lap beszámol, egy új kutatásban Randy Thornhill és munkatársa, Corey Fincher összefüggést talált a megbetegedések és az erőszak mennyisége között. A szerzőpáros összehasonlította 48 USA-állam megbetegedési és gyilkossági adatait, és azt találta, hogy azokban az államokban, ahol rosszabbak a megbetegedési mutatók, gyilkosságból is több van – még akkor is, ha figyelembe vesszük a gazdasági egyenlőtlenség mértékét, ami szintén növeli az erőszakot.
A pszichológusok tanulmánya szerint – amely a Philosophical Transactions of the Royal Society B című folyóiratban jelent meg – a magas parazita-stressz által kiváltott kollektivizmus magas interperszonális erőszak-szinthez vezet, fokozódik a gyermekek ellen elkövetett erőszak, megnő az élettársak közötti gyilkosságok száma, a becsületgyilkosságok, illetve a barátok érdekeinek vélt védelmében elkövetett gyilkosságok száma. A társadalmon belüli megbetegedések száma jó előrejelzője annak is, hogy mennyi gyilkosságot követnek el külföldiekkel szemben – a korreláció pozitív.
Thornhill és Fincher felhívja a figyelmet, hogy egy társadalomban valószínűleg pusztán azáltal is csökkenthető az erőszak szintje, ha a döntéshozók több forrást szánnak az egészségügyre.
A New Scientist cikke idézi Val Curtist, a London School of Hygiene and Tropical Medicine munkatársát, aki kritikusan megjegyzi, hogy a különböző társadalmak összehasonlításakor nem elég a gazdasági egyenlőtlenség szintjét figyelembe venni, fontos az abszolút gazdagság mértéke is, hiszen a szegénység önmagában is fokozza a gyilkosságok számát. Erre tevődhet, hogy a szegény társadalmakban gyengébb az egészségügyi ellátás, több a megbetegedés, így emiatt is magasabb az erőszak.
