Az éhezés nyomot hagy a DNS-ben

Egyre több kutatás foglalkozik az úgynevezett epigenetikus folyamatokkal, melyek során a genetikai anyag nem változik meg, viszont a gének működése módosul a hozzájuk kapcsolódó molekulák hatására, ami akár át is örökítődhet az utódokba. Különböző környezeti tényezők befolyásolhatják a génhez kapcsolódó különböző kémiai csoportok mintázatát, például a metil „sapkák” számát, melyek segítenek meghatározni a gén által termelt fehérje mennyiségét. Ezek a metilcsoportok egész életen át jelen lehetnek, de akár öröklődhetnek is.

Több korábbi vizsgálat is alátámasztotta már a külső tényezők hatására szerzett genetikai módosulást, valamint annak örökítését. Egy 2006-os angol-svéd kutatás szerint a táplálkozási szokások és a dohányzás hatással vannak a születendő gyerekek és unokák egészségére is. Állatkísérletek pedig azt mutatták ki, hogy amennyiben terhes egerek nem fogyasztanak olyan táplálékot, mely elősegíti a génekhez kapcsolódó metilcsoportok kifejlődését, úgy az utódaik génjeiben is kevesebb metilcsoport lesz.

A Columbia Egyetem tudósai emberekben kerestek kémiai bizonyítékot az epigenetikus öröklődésre. Legutóbbi kutatásuk során 60 olyan felnőttet vizsgáltak meg, akik Hollandia megszállása alatt fogantak, abban az időben, amikor a német haderő akadályozta a helyiek élelmiszerellátását. A táplálék szűkössége miatt a terhes nők 1944 decembere és 1945 májusa között mindössze napi 500 kalóriát fogyasztottak, ami a normális szükséglet kb. negyede-ötöde. A kutatócsoport azt vizsgálta elsősorban, hogy ezek a körülmények milyen hatással voltak a növekedésben szerepet játszó IGF2 génre. A genetikai és nevelkedési különbségek kiküszöbölése érdekében a kontrollcsoport a vizsgált személyek kevésbé ínséges időkben fogant testvéreiből állt.

Az eredmény pedig a következő: az éhezés alatt született gyermekek IGF2 génjei 5 százalékkal kevesebb metilcsoporttal rendelkeznek mint testvéreikéi, ami már biológiailag is jelentős különbségnek számít. Egy előzetes vizsgálat szerint ez nem befolyásolja a testsúlyt, viszont korábbi kutatások szerint a metil „sapkák” csökkent száma megnövelheti a vastagbéldaganat kialakulásának esélyét. Egyes spekulációk szerint a kevesebb metilcsoport segít abban, hogy az elfogyasztott táplálékból több energiát vegyen fel a szervezet, ami éhezés esetén hasznos, viszont cukorbetegséghez vezethet elegendő táplálékbevitel mellett.

Hudecz Andrea, Népszabadság Online