A virtuális valóságot kutatja
A virtuális valóság (VR) felhasználási lehetőségeit, fiziológiai és pszichológiai hatásait kutatja a gyermekonkológia területén Erdős Sándor, az SE Általános Orvostudományi Kar ötödéves hallgatója a TDK-program keretében.
Erdős Sándor, mint mondta, mindig is szeretett volna valamilyen módon embereken segíteni, emellett érdeklik a videójátékok, számítógépek, konzolok és minden, ami technológiával kapcsolatos. Innen jött az ötlet két évvel ezelőtt, mikor csatlakozott a TDK-programhoz, hogy ötvözze munkáját a hobbijával. Hálás témavezetőjének, dr. Horváth Klárának, hogy lehetővé tette számára ezt az innovatív és jövőbe mutató kutatást, amit a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikai onkológia betegein végez 8-18 éves korosztályban, akik a kemoterápia alatt olyan mellékhatásoktól szenvednek, mint a fáradtság, hányinger, szédülés, hányás.
A tüneteket csak súlyosbítja a hospitalizáció miatt bekövetkezett stresszes állapot. Ezen hatások enyhítése egyelőre nem teljesen megoldott, ezért szerettek volna újító megoldásokat találni a problémára – mondta a hallgató, aki úgy gondolja, a VR program képes lehet az emberi figyelmet olyan mértékben elterelni, hogy ne vegyen tudomást az aktuális testi és szellemi problémáiról, ezzel pedig nagyban növelhető a páciens kórházi életminősége. Kutatásával azt szeretné bizonyítani, hogy a VR csökkenti a fáradtságot, szorongást és fájdalomérzetet, valamint kedvezően befolyásolja az időérzékelést, továbbá csökkenti a szívfrekvenciát, a vérnyomást és a bőrimpedanciát. Távlati céljai között szerepel annak igazolása is, hogy a VR kezelés csökkenti a fájdalomcsillapítók és hányáscsillapítók fogyasztásának mértékét is.
A gyakorlatban úgy néz ki a kutatás – ismertette a folyamatot Erős Sándor – hogy a kemoterápiás blokk egy napján félórás virtuális valóság kezelést kap a gyermek, aki ilyenkor egy szemüvegen keresztül számítógép által generált környezetbe kerül. Jelenleg két programot használnak a kezelések során: az egyik egy rajzolós játék, ahol egy 360 fokos vászon veszi körbe a szemüveg viselőjét, ahol bárhová rajzolhat. A VR kezelés alatt kiváltott hatásokat folyamatosan nézik: mérik a vérnyomást, a bőrimpedanciát, ami gyakorlatilag a szimpatikus idegrendszerről ad tájékoztatást. A játék alatt figyelik a gyerekek komfortérzetét is, folyamatosan beszélgetnek velük. Egy klasszikus kérdőív segítségével pedig mérik a fáradságot, szorongást és az időérzékelést.
A négy hónapja indult kutatás alatt eddig hat gyermeken végezték el a vizsgálatot, amit a jövőben 20-30 főre szeretnének bővíteni, amiről tervei szerint a 2020-as TDK-konferencián be is tud számolni.
Jövőbeni tervei között szerepel feltérképezni a VR más betegségekre való alkalmazásának lehetőségeit, illetve annak stresszre gyakorolt hatását. Szeretne olyan specifikus programot fejleszteni, ami maximalizálja a relaxáló hatást – amit aztán az egészségügy bármely területén fel lehetne használni – tette hozzá. Hosszú távú célként szeretné elérni, hogy a kórházakban legyen egy olyan „VR szoba”, ahol az emberek egy kis időre kiszakadva a kórházi közegből, elmehetnek akár a kínai nagyfalhoz vagy búvárkodhatnak a tengerben, írja az egyetem honlapja.
