Tudomány
A vénás tromboembólia hajlamosít az artériás eseményekre?
2009. október 25. 13:59
.jpg)
Az idiopátiás vénás trombózist elszenvedett betegek körében gyakoribb az arteria carotisok ateroszklerózisa, mint az egészségesek csoportjában. A két állapot együttes előfordulása nem meglepő, mivel a két állapot számos kockázati tényezője közös (például az idősebb életkor, az elhízás vagy a dohányzás).
Kevés prospektív vizsgálatban hasonlították azonban össze az artériás események prevalenciáját a vénás tromboembóliát elszenvedett és az attól mentes személyek csoportjában.
A Blood című folyóiratban a szerzők arról számolnak be, hogy Hollandiában elemezték az összefüggést az idiopátiás vénás tromboembólia és az artériabetegség között. A kohorszvizsgálatban 688, tüdőembóliát elszenvedett beteg vett részt. A tüdőembólia hátterében 259 esetben azonosítottak kiváltó tényezőt (daganattal, műtéttel, traumával, tartós immobilitással vagy terhességgel összefüggésben lépett fel), 95 esetben pedig nem, további 334 esetben kezdetben tüdőembóliára gyanakodtak, majd kizárták (kontrollcsoport).
A két csoportban nem különbözött a diabétesz, az aktív dohányzás, sem a trombocitagátló, a vérnyomáscsökkentő vagy a lipidszintcsökkentő gyógyszerek alkalmazásának a prevalenciája. A betegeket és a kontrollszemélyeket legfeljebb hat évig követték.
A nem provokált tüdőembóliát elszenvedett betegek esetében gyakrabban fordultak elő artériás események, mint a kontrollcsoportban (relatív kockázat 2,7), illetve a provokált tüdőembóliát elszenvedett betegek csoportjában (relatív kockázat 3,2). A nemkívánatos események között szerepelt a szívinfarktus és a stroke, mindkettő szignifikánsan gyakrabban fordult elő a nem provokált tüdőembóliát elszenvedett csoportban. A nem provokált tüdőembóliát elszenvedett és a másik két csoport közötti különbség megmaradt az orális alvadásgátló kezelés abbahagyása után és a korábbi kardiovaszkuláris események szerinti korrekció után is.
Ennek a jó kontrollcsoporttal végzett vizsgálatnak az eredményei azt mutatták, hogy az artériás események (főleg a szívinfarktus és a stroke) gyakrabban fordulnak elő a nem provokált tüdőembóliát elszenvedett betegek, mint akár az illesztett kontrollszemélyek, akár a provokált tüdőembóliát elszenvedett betegek esetében.
Az eredmények szerint a vénás és az artériás rendszer eseményeinek a hátterében közös kórélettani mechanizmusok állnak, és ezért felmerül, hogy a nem provokált tüdőembóliát elszenvedett betegek kapjanak-e olyan profilaktikus szereket, amelyek bizonyítottan hatásosak az artériás események megelőzésében.
A Blood című folyóiratban a szerzők arról számolnak be, hogy Hollandiában elemezték az összefüggést az idiopátiás vénás tromboembólia és az artériabetegség között. A kohorszvizsgálatban 688, tüdőembóliát elszenvedett beteg vett részt. A tüdőembólia hátterében 259 esetben azonosítottak kiváltó tényezőt (daganattal, műtéttel, traumával, tartós immobilitással vagy terhességgel összefüggésben lépett fel), 95 esetben pedig nem, további 334 esetben kezdetben tüdőembóliára gyanakodtak, majd kizárták (kontrollcsoport).
A két csoportban nem különbözött a diabétesz, az aktív dohányzás, sem a trombocitagátló, a vérnyomáscsökkentő vagy a lipidszintcsökkentő gyógyszerek alkalmazásának a prevalenciája. A betegeket és a kontrollszemélyeket legfeljebb hat évig követték.
A nem provokált tüdőembóliát elszenvedett betegek esetében gyakrabban fordultak elő artériás események, mint a kontrollcsoportban (relatív kockázat 2,7), illetve a provokált tüdőembóliát elszenvedett betegek csoportjában (relatív kockázat 3,2). A nemkívánatos események között szerepelt a szívinfarktus és a stroke, mindkettő szignifikánsan gyakrabban fordult elő a nem provokált tüdőembóliát elszenvedett csoportban. A nem provokált tüdőembóliát elszenvedett és a másik két csoport közötti különbség megmaradt az orális alvadásgátló kezelés abbahagyása után és a korábbi kardiovaszkuláris események szerinti korrekció után is.
Ennek a jó kontrollcsoporttal végzett vizsgálatnak az eredményei azt mutatták, hogy az artériás események (főleg a szívinfarktus és a stroke) gyakrabban fordulnak elő a nem provokált tüdőembóliát elszenvedett betegek, mint akár az illesztett kontrollszemélyek, akár a provokált tüdőembóliát elszenvedett betegek esetében.
Az eredmények szerint a vénás és az artériás rendszer eseményeinek a hátterében közös kórélettani mechanizmusok állnak, és ezért felmerül, hogy a nem provokált tüdőembóliát elszenvedett betegek kapjanak-e olyan profilaktikus szereket, amelyek bizonyítottan hatásosak az artériás események megelőzésében.
dr. Lipták Judith, dr. Kern Dávid, eLitMed.hu
