A többlethalálozás esete a koronavírus-vakcinákkal
A Telex utánajárt, mennyi az igazságtartalma azoknak a tudományos publikációknak, amelyek szerint többlethalálozást okoztak a Covid-vakcinák.
„Jelentős többlethalálozást okoznak a Covid-vakcinák”
„A tudósok kimondták, hogy a Covid-oltások is felelősek a járvány óta megnövekedett halálozásokért”
„A Covid-oltás utáni boncolásokat vizsgáló Lancet-tanulmány szerint a halálozások 74 százalékát a vakcina okozta – a kutatást 24 órán belül eltávolították”
Ilyen címekkel lehetett találkozni az elmúlt hetekben a sajtóban két olyan kutatással kapcsolatban, amelyek a koronavírus-vakcinák veszélyességével foglalkoztak. Az egyik kutatás a nagy presztízsű BMJ Public Health folyóiratban jelent meg, és azzal foglalkozik, hogy a vakcinák megjelenése óta hogyan alakult a többlethalálozás, a másik a kevésbé jegyzett Forensic Science International hasábjain olvasható, és koronavírus-oltás utáni halálozások esetében végzett boncolásokat elemzett.
A többlethalálozással foglalkozó kutatás fő szerzője az amszterdami Vrije Egyetem gyermekonkológusa, Saskia Mostert, aki azt vizsgálta, hogy a koronavírus-oltások megjelenése óta hogyan alakult a többlethalálozás a nyugati világ országaiban. Bár konkrétan nem írja le, a tanulmány azt sugallja, hogy az oltások bevezetése után kiemelten magas maradt a többlethalálozás, ami összeköthető a vakcinákkal. A sajtóban több helyen rögtön úgy jelent meg az értelmezés, hogy a Covid-vakcinák „többlethalálozást okoztak”, ahogy az a fenti címekből is látszik.
A másik kutatás a szakirodalomból keresett ki oltás után elhunytakról közölt boncolási adatokat, majd a szerzők eldöntötték, hogy – a saját véleményük szerint – közülük kiknek a halálát okozta az oltás, és megállapították, hogy az összes eset 73,9 százaléka ilyen volt. A tanulmány egyik szerzője egyébként az a Peter A. McCullough kardiológus, aki a vakcinák megjelenése óta oltásellenes nézeteket terjeszt, csúsztatott információkat közöl. Nem mellékesen jól menő étrend-kiegészítős vállalata van, ami persze ajánl „vakcinakárosodásra” is vitamincsomagot.
De mit jelent az, hogy két ilyen kutatás megjelent szaklapokban? Valóban a koronavírus-vakcinák felelősek a többlethalálozásért, és a halálozások több mint 73 százalékát okozták? Mint látni fogjuk, ezeket még maguk a cikkek sem állítják, de valójában mást se nagyon. Viszont az, hogy átjutottak a szakmai ellenőrzés mellett is a rostán, csökkentheti az emberek tudományba vetett bizalmát.
Az egyszerűbb eset McCullough kutatása, így kezdjük azzal, hogy ez a tanulmány hol és milyen hibákat követ el annak érdekében, hogy azt a végkövetkeztetést lehessen levonni belőle, amit a szerzők megtettek.
Ez a kutatás azért jó példa, mert mély statisztikai vagy epidemiológiai háttértudás nélkül is felvetődik a kérdés: ha a tanulmány következtetése igaz, akkor ez azt jelenti, hogy a Covid–19 elleni védőoltások bevezetése előtt 74 százalékkal kevesebben haltak meg? – tette fel a kérdést Ferenci Tamás biostatisztikus, a Védőoltásokról – a tények alapján című szakkönyv szerzője. – Mert ha a mostani halálozások 74 százalékát az oltás okozza, akkor adódik, hogy most négyszer annyian halnak meg, mint az oltás bevezetése előtt. Ennek az igazságtartalma valószínűleg már ránézésre is érezhető, de ha megnézzük a pontos számokat, akkor azt látjuk, hogy 2022 volt a történelemben valaha feljegyzett második legjobb éve Magyarországnak halálozás tekintetében, 2023 pedig jó eséllyel a valaha feljegyzett legjobb év lesz, még a lélekszám és korfa változását kiszűrő, úgynevezett standardizált adatok szerint is.
A kutatás egyébként eredetileg sem a neves The Lancetben jelent meg, ahogy azt több cikk állítja, és még maguk a kutatók is sugallják: a valóságban annyi történt, hogy egy olyan preprint szerverre töltötték fel a kéziratot, aminek annyi köze van a Lancethez, hogy az is ugyanazt a szervert használja. Ide gyakorlatilag bármilyen írás felkerülhet, amit a szerzői feltöltenek. Innen indul a szakmai munka második fázisa, ezeket a preprinteket ellenőrizni és lektorálni kell; ezt a tanulmányt a Forensic Science International lektorai fogadták el végül publikálásra.
A cikkben a szerzők az irodalomból kigyűjtöttek 325 olyan boncolásról szóló esettanulmányt, ahol megemlítették a koronavírus elleni oltást – tipikusan azért, mert a haláleset az oltás után történt – mondta Ferenci Tamás. – Ezeket az esettanulmányokat azután átolvasták, és eldöntötték, hogy véleményük szerint az adott alany az oltás következtében halt-e meg, vagy sem. A végén arra jutottak, hogy a 325 esetből 240 volt olyan, amikor szerintük az oltástól halt meg az alany. Tehát rögzítsük: a 74 százalék ezt jelenti, az általuk az irodalomban talált cikkekre vonatkozik. Ebből látszik, hogy a 74 százalék teljesen abszurd mutatója a helyzet súlyosságának: ha csak 100 ilyen boncolást találtak volna az irodalomban, de azok 100 százaléka szerintük az oltás következtében halt volna meg, akkor rosszabb lenne a helyzet? Ha 100 ezret találtak volna, és azok 50 százalékát kötötték volna össze az oltással, akkor meg jobb?
Érdemes kiemelni, hogy ezeket az alanyokat nem ők boncolták fel, csak elolvasták az esettanulmányokat, és a benne található információk alapján hoztak döntést. „Tehát semmi olyan információjuk nem volt, amivel bárki, aki elolvassa ezeket a tanulmányokat, ne rendelkezne. A szerzők megadtak egy függeléket, ahol felsorolták, hogy ebben a 325 esetben mi volt a boncolási eredmény, majd mellé írták, hogy szerintük az oltás okozta-e a halálozást. Nincs semmilyen indoklás, semmilyen algoritmus, hogy mi alapján döntöttek, egyszerűen oda van írva egy igen vagy egy nem. Van, ahol szívinfarktus a halálok, masszív hátsófali infarktus szívburokba bevérzéssel. Ennyit tudunk, és ami még fontosabb, a szerzők is ennyit tudnak. Majd odaírják, hogy ez az oltástól volt. De ezt honnan tudják? Mert más információnk nincs! Vagy a szerzők szerint infarktust kapni csak oltástól lehet?”
