Átadták a Bolyai-ösztöndíjakat
A szabad kutatás esélye a legkiválóbbaknak
Az MTA Dísztermében megtartott ünnepélyes rendezvényen Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi kiválósághoz többlépcsős folyamat vezet.
A fiatal kutatókat érintő legnagyobb presztízsű ösztöndíj, mely segít a legkiválóbbaknak, hogy elinduljanak pályájukon, és végül a nemzetközi versenyben is megállják a helyüket – ezt kínálja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, melyet 1996-ban alapított a Magyar Tudományos Akadémia. A PhD-fokozat megszerzését követő időben fontos anyagi támogatást jelentő ösztöndíjat idén 151-en nyerték el. Az MTA Székház Dísztermében megtartott Bolyai-napon elismerésben részesültek azok a korábbi ösztöndíjas kutatók is, akik a legeredményesebb munkát végezték a támogatás időszakában.
„Az elmúlt két évtizedben a Bolyai-ösztöndíj a fiatal kutatókat érintő legnagyobb presztízsű ösztöndíjjá alakult, amely a pálya elején kiemeli a kiemelésre méltókat, és további lehetőségeket kínál számukra. Mintegy megmutatja őket a kutatói közösségnek, hogy rájuk lehet számítani, ők azok, akik majd a zászlót fölemelve tovább fogják vinni, akik meg tudják újítani és európai vagy világszintre tudják emelni a magyar tudományos életet” – mondta köszöntő beszédében Tulassay Tivadar.
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratórium elnöke beszélt arról is, hogy sokan a Bolyai-ösztöndíjat a nagydoktori fokozat megszerzése előszobájának is tekintik, amit a sikeres doktori védések statisztikái is visszaigazolnak.
Az MTA Dísztermében megtartott ünnepélyes rendezvényen Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi kiválósághoz többlépcsős folyamat vezet. Mint elmondta, „a Bolyai-ösztöndíj csak a pályája első szakaszában képes segítséget nyújtani évente másfél száz kiváló kutatónak. Fontos lenne, hogy a jövőben a tudományos élet intézményi szereplői együttműködjenek, hogy a különféle, sok esetben ma is létező elemekből – hadd utaljak itt például a Lendület- vagy az Élvonal-pályázatra – összeálljon egy teljes életpályamodell, melynek segítségével egyre több kutatónk állhat helyt a nemzetközi mezőnyben.”
Freund Tamás szerencsésnek nevezte, hogy az Akadémia körüli elhúzódó viták hatására nem csökkent a pályázatra jelentkezők száma, és „ma is sokan bíznak abban, hogy munkájuk érték a magyar társadalom szemében – foglalkozzanak alap- vagy alkalmazott kutatással, és dolgozzanak bár egyetemen, kutatóintézetben vagy más befogadó intézményben”.
Az egy, két vagy három évre elnyerhető Bolyai-ösztöndíj odaítéléséről a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma dönt. A testület 2001–ben határozott úgy, hogy a záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapó ösztöndíjasoknak emléklapot adományoz, közülük a legjobbakat pedig MTA Bolyai-plakett kitüntetésben is részesíti.
Ebben az évben tizenkilencedik alkalommal adták át a plaketteket és az emléklapokat. A Kuratórium 172 fő záró kutatói jelentését értékelte. Közülük 80 főnek emléklapot, 14 főnek pedig plakettet is adományozott.
A Bolyai-napon adták át a Bolyai-ösztöndíj odaítéléséről szóló okleveleket is. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának tagjai huszonkettedik alkalommal ítélték oda az ösztöndíjat, melyet idén 837 érvényesen pályázó közül 151-en nyertek el (érvénytelen pályázat mindössze 1 volt, egy kutató pedig a Lendület-pályázaton is nyert, így lemondott a Bolyai-ösztöndíjáról).
Az ismételt pályázók száma 134 volt (ők azok, akik már részesültek ösztöndíjban), a Kuratórium közülük 24 fő támogatásáról döntött. A Kuratórium tagjai külön-külön értékelték az újonnan pályázókat, tehát azokat, akik még nem voltak ösztöndíjasok, és az ismételten pályázókat, akik már voltak ösztöndíjasok korábban is.
