A súrolás nem helyettesítheti a hatékony higiéniát!
Graham Rook, a University College London (UCL) mikrobiológus-professzora szerint az ismerősökkel és a nem fertőző organizmusokkal való találkozás edzi igazán az immunrendszert, hogy az ne reagáljon túl az ártalmatlan mikrobákra, például a pollenre vagy az élelmiszer-allergénekre, írja az Index.
A kosz és a higiénia közti differenciálás a lényeges a házon belül, olvashatjuk a BBC nyomán az Index-en. A lap jelzi: a koronavírus-járvány szinte mindenkit első osztályú takarítóvá tett: suvickoltuk a kilincseket, a kapcsolókat, a csengőket, minden felületet, amit sűrűn érintettünk, és amihez mások is hozzáfértek. Sally Bloomfield, az Otthoni Higiéniával Foglalkozó Nemzetközi Tudományos Fórum elnöke azonban aggodalmát fejezte ki a véget nem érő puceválás miatt. Szerinte a súrolás nem helyettesítheti a hatékony higiéniát.
Az emberekben kialakult a tisztaság rögeszméje, hogy megvédjék magukat a kórokozóktól – jegyzi meg Bloomfield. Lehet, hogy a kosztól, a rossz szagtól való undorodás a DNS-ünkben van? A higiénia és a tisztaság azonban két nagyon különböző dolog.
A porszívózással vagy mosással kivívott tisztaság nem egyenlő a káros mikrobák elleni védelemmel. Szerinte „célzott higiéniát” kell alkalmaznunk a mindennapokban, fel kell ismernünk, hogyan terjednek a káros mikrobák, jellemzően nyers élelmiszerekkel, vécével, állatokkal, orrfújással, kukával érintkezve. Ezek a mikrobaveszélyes helyzetek, és nem a házi por!
Az Egyesült Királyság Királyi Közegészségügyi Társasága (Royal Society for Public Health, RSPH) által végzett országos felmérés szerint sok ember nincs tisztában a higiénia és a tisztaság közötti különbséggel. A válaszadók több mint egyharmada gondolja, hogy a szennyeződések ártalmasak, 61 százalékuk szerint egy szabadtéren játszó gyerek kezének megérintésével káros mikrobák juthatnak a kezükre. De az RSPH deklarálta, hogy a kórokozók fő forrásai elsősorban nem a „piszkosnak” tartott helyek, hanem a szennyezett élelmiszerek, háziállatok és betegek.
A koszkutatások alapján a több természetes piszokkal találkozó emberek immunrendszere sokkal erősebb lehet, például a farmokon felnövő gyerekek kevésbé szenvednek asztmától és allergiától, és kevesebb köztük az autoimmun beteg is – mert fiatalon sok mikroorganizmussal találkoznak, ami erősíti a védekezőrendszerüket.
A teljes információt ITT olvashatja
