A Parkinson-kór korai jele lehet a lépésszám csökkenése
Egy közel 95 ezer középkorú felnőtt bevonásával készült nagyszabású kutatás rávilágított a fizikai aktivitás és a Parkinson-kór kialakulása közötti szoros összefüggésre, írja a Szeretlek Magyarország.
Az eredmények szerint a napi aktivitás monitorozása kulcsfontosságú lehet a betegség korai felismerésében.
A vizsgálat adatai alapján minden plusz 1000 napi lépés átlagosan 8 százalékkal csökkentette a Parkinson-kór kockázatát. Fontos azonban a kutatók pontosítása: az összefüggés nem feltétlenül ok-okozati a megelőzés tekintetében, hanem sokkal inkább egy diagnosztikai indikátorra mutat rá.
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a csökkenő lépésszám nem a betegség kiváltója, hanem annak korai következménye. A diagnózist megelőző években a páciensek aktivitása már mérhetően csökkenni kezdett. A korreláció azoknál volt a legerősebb, akiknél a megfigyelést követő néhány éven belül megjelent a kórkép. A lassabb járás vagy a rövidebb séták gyakran az életkornak vagy fáradtságnak tulajdonított, de valójában már a Parkinson-kórhoz köthető finom motoros változások.
A digitális biomarkerek, mint a csuklón viselhető aktivitásmérők és okostelefonok adatai, olyan apró változásokat is rögzítenek, amelyek a beteg számára tudatosan fel sem tűnnek. Ez a technológia a jövőben segítheti a klinikusokat a szűrésben és a korai intervencióban.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az alacsony lépésszám önmagában nem diagnosztikai értékű. Számos egyéb tényező – mozgásszervi panaszok, kardiovaszkuláris állapot vagy hangulatzavarok – is befolyásolhatja az aktivitást, így az adatok csak komplex klinikai kép részeként értelmezhetőek, írja a Szeretlek Magyarország.
