A labortól az üzleti vállalkozásig
A zsúfolásig megtelt termekben európai uniós és egyesült államokbeli szakértők, tudománypolitikusok és gyakorló üzletemberek osztották meg egymással tapasztalataikat és mutattak be jól működő techtranszfer módszereket. Több előadó kiemelte, hogy nagy szükség van az innovációban érdekelt üzleti szféra és a K+F szektor közötti bizalom erősítésére, hiszen az új, innovatív termékek és szolgáltatások csak új kutatási eredmények nyomán születhetnek meg. Mindkét félnek meg kell ismernie, és el kell fogadni a másik szektor működési sajátosságait, eltérő szervezeti kultúráját is. Bár a kutatók több éven átívelő kutatási projektjei első pillantásra kibékíthetetlen ellentétben állnak az üzleti szféra jelentősen rövidebb, például a negyedéves tőzsdei jelentésekhez vagy az éves mérleghez köthető működési ciklusaival, az együttműködésnek vannak sikeres példái.
Innovatív termékeket gyártanak multinacionális vállalatóriások, jellemzően a gyógyszeripar és az információtechnológia területén, ám, mint az ESOF több előadója is rámutatott, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az innovációs klaszterekben zajló kutatómunka eredményeit hasznosító spin-off cégek a kis- és középvállalkozói szektorhoz sorolhatók, épp ezért minden, az innovatív vállalkozásokat sújtó adminisztratív teher, mely erőket von el a vállalkozás fő tevékenységétől, a cég létét veszélyezteti. Az üzleti élet és a technológiatranszfer területéről érkező előadók az adminisztráció leegyszerűsítését, a bürokrácia csökkentését, a kisvállalatok flexibilitásában rejlő előnyök kiaknázását és a hatékony, valamennyi fél érdekeit szem előtt tartó szellemi tulajdon-kezelést emelték ki, mint a sikeres technológiatranszfer zálogait.
Az előadásokat követő beszélgetésekben gyakran fölmerült, hogy a tudományegyetemi, de legkésőbb a PhD-képzés során a leendő kutatóknak meg kellene szerezniük azokat az alapvető üzleti, menedzsment és kommunikációs ismereteket és képességeket, amelyek megkönnyítenék a kutatók és az üzletemberek közötti párbeszéd kialakulását. Ám még ennél is fontosabb, hogy az üzleti gondolkodásmód alapjaival megismerkedve a kutatók képessé válhatnak arra, hogy felmérjék a laboratóriumi felfedezésben rejlő innováció lehetséges üzleti jelentőségét. A felsőoktatási képzés és az üzleti szféra kapcsolatának intézményesülésére is láthattunk hatékony példákat: az innovatív multik a felsőoktatási curriculum bizonyos mértékű alakításával saját igényeiknek megfelelően alakíthatják a szakembergárda képzését.
A sikeres technológiatranszfer receptjét még nem találták föl, de az innovációs klaszterek kialakítása, az adminisztratív terhek csökkentése, a flexibilitás növelése és a hatékony szellemi tulajdon-kezelés biztosan ott van a hozzávalók között.
(Forrás: MTA)
