A kutyaagy képes különbséget tenni a nyelvek között

Mint az ELTE közleményében kiemelik, az Etológia Tanszék kutatóinak elsőként sikerült kimutatniuk, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet. A kutatást bemutató cikk csütörtökön jelent meg a NeuroImage című folyóiratban.

Tudjuk, hogy az emberek már csecsemőkorban, még mielőtt megtanulnának beszélni, képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket. De vajon a kutyáknak is feltűnnek a nyelvek közötti különbségek? Hiszen nem tanítjuk őket kifejezetten arra, hogy hogyan hangzik egy adott nyelv. Ennek kiderítésére egy agyi képalkotásos kísérletet terveztünk – idézte a közlemény Laura V. Cuayát, a cikk első szerzőjét, akinek saját kutyája, Kun-kun mellett 17 másik kutya vett részt a vizsgálatban.

Mint a kutató hozzátette, a kutyákat ki kellett kiképezni arra, hogy képesek legyenek mozdulatlanul feküdni az MR készülékben a vizsgálat alatt. Minden résztvevő kutya csak egy nyelvet hallott a gazdájától egész életében: a magyart vagy a spanyolt.

A kísérlet során A kis hercegből játszottak le a kutyáknak részleteket magyarul és spanyolul, hogy összehasonlítsák az agyi válaszaikat az általuk ismert és nem ismert nyelvre. Továbbá a szövegrészleteket egészen rövid szeletekre darabolva és összekeverve természetellenes ingereket is előállítottak a kutatók. Ezeket az ingereket arra használták, hogy megnézzék, a kutyák egyáltalán felismerik-e a különbséget a beszéd és a nem-beszéd között.

A kutatók azt találták, hogy a kutyák beszédre és nem-beszédre adott agyi válaszainak mintázata különbözött az elsődleges hallókéregben, függetlenül attól, hogy az ismert vagy az ismeretlen nyelvből származtak az ingerek. A kutatók ugyanakkor arra nem találtak bizonyítékot, hogy a kutyaagy előnyben részesítené a beszédet a nem-beszéddel szemben.

A kutyaagy, hasonlóan az emberek agyához, képes elkülöníteni a beszédet a nem-beszédtől. Ugyanakkor a beszédszerűség érzékelésének mechanizmusa más lehet, mint emberek esetében: míg az emberi agy különös becsben tartja a beszédet, addig a kutyák agya feltehetően egyszerűen a hanginger természetességét érzékeli – magyarázta Raúl Hernández-Pérez, a cikk társszerzője.

A kutatás másik fontos eredménye az volt, hogy a kutyák agya a magyar és a spanyol nyelvet is képes volt megkülönböztetni. Erre abból következtettek a kutatók, hogy egy másik agyterületen, a másodlagos hallókéregben eltérő mintázatokat találtak az agyi válaszokban a két nyelvre. Minél idősebb volt egy kutya, az agya annál jobban el tudta különíteni a két nyelvet.

Minden nyelvnek megvannak a saját hangzásbeli jellegzetességei. Az eredményeink arra utalnak, hogy a kutyák életük során egyre jobban megtanulják, hogy hogyan hangzik a gazdájuk nyelve – tette hozzá Hernández-Pérez.

Először sikerült kimutatnunk, hogy egy nem emberi agy is képes megkülönböztetni egymástól az emberi nyelveket. Ez a felfedezés azért izgalmas, mert megmutatja, hogy nem csak az ember tudja számon tartani a nyelvek hangzásbeli sajátosságait. Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy minderre csak a kutyák képesek-e, vagy más fajok is. Vajon az ember közelében töltött több tízezer év során lezajlott agyi változások hozzájárultak ahhoz, hogy a kutyák ma értőbb füllel hallgassák a beszédet? Ennek megválaszolására további kísérletekre van szükség – összegezte a kutatás eredményeit Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.

A kutatás az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Európai Kutatási Tanács és a Mexikói Tudományos és Technológiai Nemzeti Tanács támogatásával készült.