A hely szelleme inkább a férfiakat viszi rossz útra
A KSH nemrég megjelent Magyarország társadalmi atlasza című kiadványának legfontosabb adataiból – kóztük az egészségügyiekből – tallóz a nol.hu.
A születéskor várható átlagos élettartam tíz év alatt a férfiaknál 2,3, a nőknél pedig 1,7 évvel emelkedett. A férfiak már több mint hetven, a nők pedig 78 évre számíthatnak. Bár a növekedés az ország összes megyéjében megfigyelhető, a korábban meglévő különbségek keleti és a nyugati megyék között továbbra is megvannak – áll a társadalmi atlaszban.
A fiúk közül a budapestiek számíthatnak a leghosszabb életre, de az országos átlagnál jobbak a Győr-Moson-Sopron, Csongrád, Pest, Veszprém és Zala megyeiek életkilátásai is. A lányok esetében a sorrend kicsit más, Veszprém és Zala megyét követi Budapest.
A legrosszabb életkilátások mindkét nemnél Borsodban vannak: ebben a megyében a férfiak 4,3, a nők pedig 2,2 évvel rövidebb életre számíthatnak, mint a legjobb helyzetű megyék lakói. Vagyis egy férfi esetében a várható élettartam szempontjából fontosabb, hogy hol él, mint egy nőnél.
– Csak feltételezések vannak arról, hogy miért befolyásolja jobban a lakóhely a férfiak életkilátásait – idézi a lap Kamarás Ferenc demográfust. Aki hozzáteszi: alapvetően három tényező befolyásolja a várható élettartamot, az egészségügyi ellátás elérhetősége, színvonala, az emberek életmódja, amiben a táplálkozás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a sport is beletartozik, illetve a környezeti tényezők, amilyen például a légszennyezés.
Kamarás Ferenc szerint ezek közül az életmód az egyetlen, amiben különbségek lehetnek és vannak is a nemek között. S bár erről statisztikák nincsenek, feltételezhető, hogy a férfiak életmódját jobban befolyásolja, hogy hova születtek, hol élnek, mint a nőkét.
Külön vizsgálták a túlsúly, a dohányzás és az alkoholfogyasztás problémáját. Az ország 15 évesnél idősebb lakóinak több mint a fele súlyosabb az optimálisnál, a felnőttek ötöde pedig kifejezetten elhízott. A súlyfelesleggel küzdők aránya Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön, vagyis a szegényebb országrészekben kiemelkedő, itt élnek a legtöbben azok közül, akik saját bevallásuk szerint nem végeznek semmilyen testmozgást. A legtöbb rendszeres és alkalmi dohányos viszont a Dél-Dunántúlon él, majdnem tíz százalékkal többen, mint a legjobb helyzetben lévő Nyugat-Dunántúlon. A túlzott alkoholfogyasztás szintén Dél- és Közép-Dunántúlon a legjellemzőbb – olvasható a nol.hu-n.
