A glükarpidáz vesehelyreállító szerepe
A glükarpidáz segítette és gyorsította a metotrexát-asszociált akut vesekárosodásban szenvedőket, közli az OTSZ Online.
Shruti Gupta (Brigham and Women's Hospital, Boston) és munkatársai a Blood című folyóiratban online közzétett multicentrikus kohorszvizsgálatukban 708, metotrexát-asszociált akut vesekárosodásban szenvedő felnőttet követtek az Egyesült Államok 28 rákközpontjában. Az elemzéshez egy szekvenciális célvizsgálati emulációs keretet használtak, hogy összehasonlítsák a metotrexát beadását követő 4 napon belül glükarpidázt kapó 209 beteg és az enzimet nem kapó 499 beteg kimenetelét.
A glükarpidáz kezelése elősegítette a metotrexát okozta akut vesekárosodásban szenvedő betegekben a vese gyógyulását és lerövidíti a gyógyulási időt. Az enzim a kezelt betegekben a ≥ 2. fokozatú neutropenia és a transaminitis kockázatát is felére csökkentette a glükarpidázkezelést nem kapott betegekéhez képest.
A glükarpidáz alkalmazása 2,70 (95% CI, 1,69-4,31) korrigált esélyhányadossal [aOR] és 1,88 (95% CI, 1,18-3,33) korrigált kockázati aránnyal [aHR] járt együtt a vese helyreállásáig eltelt idő tekintetében. A glükarpidázzal történő kezelés csökkentette a 7. napon a ≥ 2. fokú neutropenia (aOR, 0,50; 95% CI, 0,28-0,91) és a ≥ 2. fokú transaminitis (aOR, 0,31; 95% CI, 0,13-0,77) kockázatát.
A nők vesekárosodásának javulása nagyobb mértékű volt a glükarpidáz kezelés hatására, mint a férfi betegeké (P = 0,02 az interakcióra). A glükarpidázzal kezelt és a glükarpidázzal nem kezelt betegek között nem volt szignifikáns különbség a halálozásig eltelt időben (aHR, 0,76; 95% CI, 0,49-1,18).
A szerzők szerint a maradék zavaró hatás nem zárható ki a több változóra történő kiigazítás ellenére sem.
