A gének robbanása választotta szét az embert és a nagymajmokat?
A nagymajmok és az ember közös ősénél mintegy 10 millió éve lezajlott hirtelen genetikai változás okozhatta a főemlősrokonok közti szakadást - jelentették be amerikai kutatók a Nature tudományos magazinban. Mielőtt a főemlősök családfája ágakra szakadt, genetikai állományuk viszonylag stabil volt. Majd hirtelen felgyorsult annak a területnek a változása, amelyben a DNS-szakaszok kódmásolata készül, ez felelhet az evolúciós törésért - állapítja meg tanulmányában Evan Eichler, a Washington Egyetem genetikusa kollégáival.
A robbanásszerű változás nem klasszikus mutáció volt, hanem az úgynevezett kópiaszám-változás, amikor bizonyos DNS-darabok többször megismétlődnek a molekulában, törlődnek vagy éppenséggel megfordulnak. "Valóban olyanok a genomban, mint valami vulkán, szétröpítik a DNS darabjait" - közölte Eichler.
A kutatók egy-egy ember, csimpánz, orángután, valamint makákó majom DNS-ét elemezték. Az evolúciós fán különböző távolságokra lévő fajok örökítőanyagának tanulmányozása afféle időgépként működhet. Amint várható volt, az ember és a csimpánz DNS-e az általános szekvenciát illetően nagyon közel állt egymáshoz, közel 99 százalékos genomjaik átfedése. A fő különbségeket köztük a kópiaszám-változásban találták a genetikusok.
Az elemzés megállapította, hogy a korai főemlősök ágán, amely az emberhez és az afrikai emberszabású majmokhoz vezetett, ezek a szakaszmásolatok gyakoribbá váltak, miközben a klasszikus genetikai mutáció lelassult. A kutatók szerint különösen az embernek és a csimpánznak van sok többletkópiája az adott szakaszokból. A nagymajmokat (a csimpánzt, gorillát és az orángutánt) ugyanez a folyamat vitte genetikailag távolabb a többi majomtól.
"Lehetséges, hogy ezek a gének fontosak a nyelvben vagy a megismerés bizonyos területein, de ahhoz, hogy erről biztosat mondhassunk, még sokkal több kutatás kell" - tette hozzá Eichler.
MTI/Reuters/AFP
