Egy amerikai kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a férfiak Y kromoszómája jobban különbözik a csimpánzétól, mint az emberi örökítőanyag többi része. A kutatók első ízben hasonlították össze a két faj kromoszómáinak „férfispecifikus” részét (MSY).
Jennifer Hughes amerikai genetikus és munkatársainak kétéves vizsgálata meglepő eredménnyel szolgált. A csimpánz és az ember MSY régiójának szisztematikus összehasonlítása kiderítette, hogy a két faj Y kromoszómája a legutóbbi közös ős óta gyorsabb ütemben fejlődött eltérő irányba, mint a genetikai állomány többi része.
A kutatók a Nature-ben megjelent cikkben kimutatták, hogy a csimpánz és az ember Y kromoszómája mintegy 30 százalékban különbözik egymástól, míg a genetikai állomány többi része csupán 2 százalékban. Mindez a változás a két faj különvált evolúciójának hatmillió éve során következett be, ami „jelentős különbség viszonylag rövid idő alatt” - írják a kutatók.
„Úgy tűnik, hogy az emberi kromoszómák közül az Y kromoszóma fejlődik a leggyorsabban” - magyarázza David Page szerző, a cambridge-i Whitehead Intézet igazgatója.
Mielőtt azonban a férfiak túlságosan is elbíznák magukat, Jennifer Hughes hangsúlyozza: a nemet meghatározó Y kromoszóma gyors ütemű fejlődése nem jelenti szükségképpen azt, hogy maguk a férfiak fejlettebbek, mint a nők.
A két faj Y kromoszómájának gyors szétválása a szakemberek feltételezése szerint részben az eltérő párzási szokásokkal magyarázható. Csimpánzoknál bevett dolog, hogy egy nőstény gyors egymásutánban több hímmel is párosodik. Emiatt sokkal erősebb a spermiumok közti versengés, mint az embernél, ami könnyedén okozhatta a csimpánzok MSY-régiójának degenerációját.
Az Y kromoszóma gyors fejlődésének egy másik oka a kutatók szerint az lehet, hogy ez a kromoszóma egyedül és nem párban áll, ellentétben az X és másik 43 kromoszómával. Ennek következtében a mutációk közvetlenebbül érintik, mint a páros kromoszómákat.
Az új eredmények azért is nagy horderejűek, mert nemrég megállapították, hogy az emlősök örökítőanyagának „férfidarabja” az utóbbi mintegy 300 millió év folyamán méretének egyharmadára csökkent, egy kutatócsoport pedig néhány évvel ezelőtt azt jósolta, hogy a több mint 1000 gént tartalmazó X kromoszómával szemben csupán 78 génből álló Y kromoszóma egyre kisebbé válik, mígnem 50 ezer év múlva teljesen eltűnik, a férfiakkal együtt.
Jennifer Hughes és David Page ez utóbbi jóslatot a friss eredmények fényében egyértelműen cáfolta, így megnyugodhatnak a férfiak, és önbecsülésük is helyreállhat kicsit.
Az 1922-ben megjelent könyv már akkor is hiányt pótolt a szem fénytöréstanának összefoglalásában. A szemorvos a szemmel inkább mint szervvel szeretett...