1800 éves agyműtét
Mint a feltárást végző Ioannisz Graikosz régész elmondta, a női csontvázra a tavalyi leletmentő ásatások során bukkantak a Theszalonikitől 75 kilométerre nyugatra fekvő Veria városában. A régészek a leletet egy bonyolult műtét bizonyítékaként értékelték; meggyőződésük szerint a beavatkozást egy gyakorlott szakorvos végezhette.
A leletet tanulmányozó szakértő szerint a csontváz egy 25 év körüli nőé lehetet, akinek koponyáját súlyos ütés érhette. A műtétet feltehetően életmentő céllal végezhették. Ioannisz Graikosz szerint a koponyán lévő trepanációs lék viszonylag kifinomult sebészeti technikáról tanúskodik.
A veriai lelethez hasonlókra az egykori Római Birodalom más részein is bukkantak - mutatott rá Simon Mays, a brit örökségvédelmi testület, az English Heritage csontmaradvány-szakértője. Az effajta műtéteknek régi hagyománya van Európában, a legkorábbi beavatkozásokat mintegy ötezer éve végezték.
A korai időkben a koponyalékelés során a csontdarabkákat kezdetleges módszerrel apránként távolították el, lassan tágítva a nyílást. A római kori sebészek azonban már sokkal precízebb műszerekkel rendelkeztek. Ismeretes, hogy a Római Birodalom területén végeztek agyműtéteket. Némely római kori forrás meglehetősen pontos utasításokat tartalmaz arra nézve, hogy miként kell egy ilyen beavatkozást véghezvinni - magyarázta Simon Mays, hozzátéve, hogy a görögországi lelet feltehetően beleillik a római kori sebészettel kapcsolatos mai elképzelésekbe.
Ioannisz Graikosz szerint a lelet Veria társadalmi és orvosi fejlettségéről tanúskodik.
Veria Kr. u. III. században, a római uralom idején Görögország egyik legfontosabb társadalmi központja, a makedón városok szövetségének fővárosa volt. A városban nagy középületek, üzletek, gondosan megtervezett és kivitelezett úthálózat volt. A jelek szerint a város virágzásának az északi barbár törzsek sorozatos támadásai vethettek véget Kr. u. 250 körül.
A sír - amelyben a csontvázon kívül semmi mást nem találtak - a két feltárt temető egyikében van. Ezen a helyen Kr. e. III. századtól a Kr. u. III. századig temetkezett a lakosság. A legkorábbi temetkezésben két különálló sírkamrát és ornamenssel díszített bejáratot találtak. A keresztény temetkezések viszont lényegesen egyszerűbbek voltak. A sírokban ezüst- és bronzékszereket, edényeket, pénzérméket, fegyvereket, valamint apró üvegcséket és fiolákat találtak - e két utóbbit illatszerek és kozmetikumok tárolására használták.
MTI-Panoráma
