PROF. DR. FEHÉR JÁNOS cikkei

A világon mintegy félmilliárd ember szenved krónikus hepatitisz Bvagy C-fertőzésben. Ez is hozzájárult, hogy az Egészségügyi Világszervezet október 1-jét Hepatitisznapnak jelölte ki.
Magyarországon évente mintegy 6-8000 ember hal meg májcirrózis, illetve ennek következményei miatt. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett a cirrózisos, valamint a hepatobiliáris eredetű daganatos betegségek mortalitása, csak az utóbbi néhány évben figyelhettünk meg némi csökkenést. Az idült májbetegségek döntő része alkoholos eredetű, de jelentős arányú a nem alkoholos steatohepatitisz (NASH) és a hepatitisz B és C vírus által okozott idült májgyulladás is. A világon jelenleg kétszázmillióra tehető a krónikus hepatitisz C-fertőzöttek száma. Az akut forma csak az esetek 15-20 százalékában gyógyul, a fertőzöttek 50–90 százalékánál pedig krónikussá válik. A betegség lefolyása (15–30 év) megfelelő terápia hiányában májelégtelenséggel végződik, és ilyenkor hepatocelluláris karcinóma is kifejlődhet.

 Csak mértékkel!

 A nyugati országokét jelentősen meghaladó hazai morbiditási és mortalitási mutatók alakulásában nagy szerepet játszik a túlzott alkoholfogyasztás. A kismértékben sem gyógyszernek tekinthető, de nem is feltétlenül káros alkohol nagymértékben semmiképp nem „orvosság”: súlyosbítja az érelmeszesedést, növeli a kardio- és cerebrovaszkuláris halálozást, májcirrózist okoz, szerepe van a daganatok arányának növekedésében, a magzati halálozásban, a közlekedési balesetekben és a bűncselekményekben.

 A polifenolok szerepe

 A mérsékelt alkoholfogyasztás kardiovaszkuláris rendszerre gyakorolt hatásának vizsgálatai mintegy harminc éve kezdődtek. A „francia paradoxon” (hogyan tudnak karcsúak maradni, miközben bőséggel fogyasztják a zsíros sajtokat, pástétomokat és szószokat, ráadásul borozgatnak) felismerése nagy lendületet adott a bor kedvezőnek tűnő biológiai hatásainak vizsgálatához.

Kímélet és megtakarítás

 A világon ma mintegy kétszázmillió ember vérében mutatható ki a tartósan perzisztáló hepatitis C-vírus (HCV). Döntő részük idült májgyulladásban szenved, míg kisebb hányaduknál nincsenek tünetek és laboratóriumi elváltozások, így az utóbbi csoport látszólag egészséges. A vírushordozás azonban náluk is következményekkel jár.

 A krónikus hepatitisből májcirrózis, az esetek egy részében hepatocelluláris karcinóma alakulhat ki, amelynek kockázata kezdetben fokozatosan, 10-20 év elteltével rohamosan emelkedik. A daganat kialakulásának aránya lényegesen magasabb, mint alkoholos eredetű májkárosodás esetén. A krónikus vírushordozók kezelése ezért különösképpen indokolt.  A klinikailag nyilvánvaló akut C hepatitis terápiája tüneti. A kombinált hagyományos, egy évig tartó interferon- (hetente háromszor alkalmazva) és ribavirin-kezelés során az esetek 35-40 százalékában a hepatitis C vírus tartósan eltűnik a szérumból, a máj gyulladásos reakcióira utaló értékek pedig jelentősen javulnak.