T. M. cikkei

Számos csatát kell még megnyerniük ahhoz az egészségügyi szaktárca szakértőinek, hogy véghezvigyék az általuk szükségesnek vélt kapacitáscsökkentést. Az egészségügyi szolgáltatók ugyanis csak 4000 aktív ágy megszüntetését ajánlották fel önként annak a pályázatnak a keretében, melyet október végén írt ki a minisztérium.
Információink szerint az Egészségügyi Minisztérium által kiírt hat és fél milliárdos projektre zömében megyei kórházak jelentkeztek, amelyek az egyetemekkel, önálló szakrendelő intézetekkel közösen mintegy 200 pályázatot nyújtottak be. A szaktárca felügyelete alatt álló országos intézmények vezetői közül kevesen kívánnak versenybe szállni az átalakításhoz szükséges források megszerzéséért.
Szeged előre menekül
A csongrádi megyeszékhely lehet az első városok egyike, ahol megszűnik az egészségügyi ellátás széttagoltsága. Szegeden ma a betegek vagy a városi kórházban, illetve rendelőintézetben, vagy az egyetemi klinikákon gyógyulnak – összesen 39 telephelyen folyik betegellátás az alig több mint 160 ezer lakosú, igaz, regionális ellátást is nyújtó városban.
A szétszórt telephelyek működtetése rendkívül költségigényes (az elmúlt 20 évben csak az épületek működőképességének fenntartása mai árakon számolva több mint 40 milliárd forintot emésztett fel), ám nemcsak az ésszerű anyagi, de az emberi erőforrás-gazdálkodás is lehetetlen ilyen körülmények között. Nem véletlen, hogy szinte mindenütt problémát jelent az európai uniós normáknak megfelelő ügyeletek biztosítása. A gazdasági kényszert leszámítva az egészségügyi ellátás egységesítése mellett szól az is, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Terven keresztül Szeged most komoly uniós támogatáshoz juthat. A Biopolisz egészségipari kulcsprojekt (lásd keretes írásunkat) elbírálásakor pedig – amely többek között a 21. századi betegellátás, kutatás és oktatás követelményeinek minden szempontból megfelelő klinikapark felépítését tartalmazza – nem mindegy, hogy a tervek mögött az uniós szakértők mennyire komoly elhatározást látnak.
A város és a Szegedi Tudományegyetem vezetése mindezek alapján döntött úgy: egységesíti a szegedi egészségügyet. A jövőben minden egészségügyi intézményt az egyetem, illetve azon belül a Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum működtet. A szándéknyilatkozat már megszületett, és amennyiben azt a városi közgyűlés, illetve az egyetemi döntéshozó testületek is megerősítik, az integráció jogi értelemben még ebben az évben megtörténhet. A konkrét lépések csak ezután kezdődhetnek, annak függvényében, mennyi pénz áll majd rendelkezésre az átszervezésekhez. A párhuzamosságok megszüntetése – hogy egy helyre kerüljön a traumatológiai, a nőgyógyászati, a pszichiátriai, az onkoterápiai ellátás vagy a labordiagnosztika – ugyanis meglehetősen komoly átalakítást igényel. Az egyetem és a város ezért is indult a minisztérium szerkezetátalakítási pályázatán, összesen 600 millió forintot igényelve. Az integráció természetesen érdekeket sért majd. Mert bár a dolgozók közalkalmazotti státusát a változás nem érinti, kétségtelen, hogy egyeseknek le kell mondaniuk jelenlegi vezetői státusukról, és akár álláshelyek is megszűnhetnek. Ahogy azonban a város polgármestere, Botka László fogalmazott: a személyes érdekeknél előbbre való, hogy a szegediek a mainál magasabb színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljenek – márpedig olyan fejlesztésekre, mint amilyen például az egynapos sebészeti ellátás bevezetése, amely ma még nem elérhető a városban, a jelenlegi ésszerűtlen szerkezetben alig jut pénz.
Pannon modell
A pályázatot elbíráló szakértők Szeged városa mellett a Veszprém megye vezető kórháza és a térség intézményei által benyújtott projektet minősítették figyelemre méltónak és támogatandónak. A megyében 12 fekvőbeteg-ellátó intézmény működik, melyek ez idáig kivétel nélkül aktív ellátást is nyújtottak a területükön élő betegek számára. Tavaly a posztjáról távozó miniszter, dr. Rácz Jenő a megyei közgyűlés tagjait átgondolt, rövid és hosszú távú érdekeket egyaránt szem előtt tartó programmal nyerte meg. Felhatalmazást kapott arra, hogy négylépcsős konstrukcióban Somogy megye vezető egészségpolitikusaival közösen kidolgozza azt az úgynevezett Pannon modellt, mely alkalmas lehetne egy új finanszírozási módszer tesztelésére is. Rácz Jenő szerint a 6,5 milliárdos pályázati lehetőséggel elsősorban a megyében található intézmények struktúráját szeretnék ésszerűsíteni, ehhez a megyei kórház 180, a többi intézmény pedig összesen 200 millió forintra pályázott. A tulajdonosok hozzájárulásával a megyét keleti és nyugati szektorra osztották. Várpalota, Zirc és Balatonfüred kórházai alapvetően a keleti, Farkasgyepű, Pápa, Doba, Sümeg, Ajka és Tapolca a nyugati részen élő lakosokat gyógyítják. A jövőben a Veszprém megyei kórház szolgáltatná mindkét térség számára az aktív kórházi ellátások zömét, úgy, hogy ezzel párhuzamosan a krónikus ellátások többségét átadná a speciális ellátásra szakosodott intézményeknek. Zircen és Várpalotán kizárólag krónikus ágyakat tartanának fenn, és ezzel párhuzamosan megerősítenék az egynapos sebészeti és a járóbeteg-szakellátást. A megye pszichiátriai betegeit Sümegen és Dobán, a tüdőgyógyászati kezelésre szorulókat pedig Farkasgyepűn és Tapolcán gyógyítanák. A megyei kórházban kilencven aktív ágyat megszüntetnének, további ötvenet pedig krónikussá minősítenének át. A belgyógyászati, sebészeti osztályokat mátrixrendszerben működtetnék. A struktúraváltással egy időben az intézmények több tevékenységet is összehangolnának: közösen pályáztatnák beszállítóikat.

Nőhet az egyéni egészségbiztosítási teher

A Pénzügyminisztérium azt szeretné, ha a munkavállalói és a munkáltatói járulék közelítene egymáshoz. A tárca annak lehetőségét is felveti, hogy jövőre a mostani 3 százalékról 4,5 százalékra emelkedjen az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke. A szakértői tervek szerint elképzelhető, hogy a jelenlegi, alkalmazottanként 3450 forintos havi egészségügyi hozzájárulás a következő évben 2100 forintra csökken.

Az Európai Unió országainak többségében közel azonos a munkáltatók és a munkavállalók járulékterhe. Magyarországon ezzel szemben a munkaadóknak 29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük, amiből 18 százalék a nyugdíjbiztosítási, 11 százalék pedig az egészségbiztosítási alapot illeti. A munkavállalókat viszont összességében csupán 11,5 százalékos járulék plusz a 0,5 százalékra csökkentett szolidaritási járulék terheli.

Az előző kormány összesen 10 százalékponttal mérsékelte a munkáltatói járulék mértékét. Azon belül az egészségbiztosítási járulék mértéke csökkent kisebb ütemben, az 1998. évi 15 százalékról 11 százalékra. Mindeközben viszont majdnem minden évben emelte, s végül havonta 4500 forintban rögzítette az alkalmazottanként fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) összegét.

A mostani vezetés választási ígéretei között kiemelt helyen szerepelt a járulékcsökkentés, bár a kampányban főleg az eho megszüntetésére helyezték a hangsúlyt a pártvezetők. Már tavaly nyáron, az idei költségvetés tervezésekor látni lehetett, hogy a társadalombiztosítási alapok egyensúlytalansága miatt jóval kisebb a kormány mozgástere, mint amire számított. Így az augusztusban elkészített költségvetési tervezetben már az szerepelt, hogy 2004-re, 2005-re és 2006-ra is 29 százalékos munkáltatói járulékteherrel számol a pénzügyi tárca. Ráadásul az egészségügyi hozzájárulás mértékét sem tudja a kormány a kívánt ütemben csökkenteni. Az eredeti tervek szerint évente 1500 forinttal mérsékelték volna a tételes eho-t. Idén tehát már 3000 forintra szállították volna le, de csak 3450 forintig mert elmenni a kormány.