New Scientist cikkei

A tumorok egyik felében a p53 gén mutáns változata, másik felében a gén termékének, a p53 fehérjének hibás, elégtelen vagy gátolt működése igazolható. Az ígéretes terápiás próbálkozások az alapkutatás hatalmas apparátusára támaszkodnak.

 Az 1970-es évek végén több vírusról feltételezték, hogy szerepe van a rák különböző fajtáinak kialakulásában. Ilyen volt többek között az SV40 majomvírus, amelyről David Lane, a londoni Imperial Cancer Research Fund laboratóriumában kimutatta: egyetlen lényeges, T-antigénnek nevezett fehérjét termel, amely a normál sejtet drámai módon daganatsejtté alakítja.

Méghozzá úgy, hogy hozzákapcsolódik a gazdasejt egy fehérjéjéhez. Ezt az 53 000 dalton molekulasúlyú fehérjét p53-nak nevezte el. Feltételezte, hogy a Tantigén valamilyen módon megváltoztatja a p53 működését. Bert Vogelstein mutatta ki a Johns Hopkins Rákkutató Központban, Baltimore-ban, hogy számos tumor esetében a p53 hiányzik vagy hibás. Ezt követően Lane megvizsgált több száz konzervált daganatmintát, és ezek mintegy felénél talált megváltozott p53 kifejeződést. Azóta nagyon sokan vizsgálták a p53 fehérjét, és kiderült, ez a sejtben élet-halál ura, dönt afelől, hogy a sejt életben marad-e vagy sem.

Mérsékli a fertőzések kockázatát

A radioaktív sugárzás okozta szövődmények mérséklését ígéri egy új vegyület, amelyet a San Diegó-i Hollis Eden Pharmaceuticals fejlesztett ki. A radioaktív sugárzás leggyakrabban a csontvelőműködés szuppressziója következtében kialakult immunhiány útján okoz súlyos betegségeket. Az egyelőre csak HE2100 névre keresztelt vegyület a csontvelő őssejtjeinek osztódását és differenciálódását serkentve megelőzi a neutropenia kialakulását, így mérsékli a halálos fertőzések kockázatát. Az állatkísérletes eredmények biztatóak: az eddig kezelt egerek mindegyike túlélte azt a sugárdózist, amelytől a nem kezelt egerek elpusztultak. Chris Reading, a gyógyszercég kutatási osztályának igazgatója elmondta, hogy a vegyület közvetlenül a sugárterhelés után adva is hatásos, ezért ha a veszélyeztetett területeken kellő raktárkészleteket halmoznának fel, akár egy nagyváros lakosságát is meg lehetne védeni a sugárbetegség szövődményeitől. A szer humán vizsgálatainak megkezdését 2003-ra tervezik, s ha minden a kutatók tervei szerint alakul, 2005-ben forgalomba is kerülhet.