Dr. Bardócz mariann cikkei

Érdekes bőrgyógyászati esetek

Mint az alábbi két eset is mutatja, néha egészen más oka van az arcpírnak, mint gondolnánk.

Egy tizenegy éves lány bal arcfele minden egyes alkalommal kipirult, amikor evett, különösen, ha édességet nassolt. Lehetne ez a bűntudat pírja is, ám a megoldás ennél meglepőbb. Dr. Felizitas Pnier-Fischer, a Bonni Egyetem Dermatológiai Klinikájának főorvosa szerint a féloldali elpirulás hátterében a kislány három évvel ezelőtti kerékpárbalesete áll, amikor is eltört az állcsontja. A Német Flebológiai Társaság 44. éves gyűlésén ezzel az esettel demonstrálták az operatív úton ellátott törés és az ízlelés által kiváltott erythema összefüggését – azaz a Frey-szindrómát.

A Baillarger- vagy Frey–Baillarger-szindrómaként (Baillarger 1847-es leírását Frey 1923-ban pontosította) is ismert auriculo-temporalis kórkép lényege, hogy a parotis sérülése vagy műtétje után rendellenesen regenerálódnak a mirigyben futó idegszálak, amelyek ezután a nyálmirigy helyett – vagy mellett – a bőrereket és a verejtékmirigyeket is innerválják. A páciensek evés közben nemcsak kipirulnak, de erősen izzad is az arcuk.

Gyermekbénulás-veszély az AIDS miatt

Lehet, hogy a HIV-vírus fogja megakadályozni azt, hogy a járványos gyermekbénulás kórokozóját a WHO szándéka szerinti időpontra kiirtsák. Az AIDS-betegek immunrendszerének gyengesége ugyanis nemcsak lehetővé teszi a polyomyelitis-fertőzés fennmaradását, hanem még veszélyes mutációknak is teret enged.

Az Egészségügyi Világszervezet 1988-ban elfogadott eradikációs terve kétségtelenül kedvező eredményeket szült: 1987-től 2001-ig a járványos gyermekbénulás incidenciája csaknem ezredrészére – évi 350 000-ről mindössze 483 esetre – csökkent. Az ezredfordulóra tervezett teljes poliomyelitis-mentességet azonban nem sikerült megvalósítani, így a határidőt 2005-re tolták ki. Ez a terv is kudarcba fulladhat – figyelmeztetnek a kutatók, azzal érvelve, hogy a már korábban poliomyelitis-mentesnek nyilvánított Dominikai Köztársaságban 2000-ben 28 járványos gyermekbénulásos esetet észleltek. A feltételezések szerint a Sabin-védőoltás gyengített vírusa vált mutáció következtében ismét patogénné. Az érintettek székletéből kimutatható vírus legtöbbjüknél megegyezett az 1988-ban oltáshoz felhasznált törzzsel. Az attenuált vírus visszamutálódása rendkívül ritka, és a szakemberek szerint igen valószínű, hogy ez esetben is csak olyan sérült immunrendszerű betegeknél jöhetett létre, akik azután egészséges immunrendszerűeket is megfertőzhettek. Egészségeseknél ugyanis a poliovírus egy hét után már nem mutatható ki a székletből, immundeficiens betegek, HIV-fertőzöttek azonban tünetek hiányában is képesek tartós vírushordozásra és -ürítésre. A megoldás elvileg egyszerű, ugyanis az elölt vírusokat tartalmazó oltás hatékonyan véd a fertőzéstől. A gond csupán annyi, hogy legalább tízszer drágább, mint az élő attenuált vírust tartalmazó vakcina, és injekciós kiszerelése miatt beadása komoly logisztikai feladatok elé állítja a kevésbé fejlett országok egészségügyi ellátását.

MR-vezérelt ultrahang – nálunk is

Január végén vált teljesen üzemképessé az a nagy teljesítményű, fókuszált ultrahang-terápiás készülék, amellyel jelenleg méh-myomát, a jövőben viszont a jóindulatú daganatok széles skáláját fogják fájdalommentesen gyógyítani. A Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján elhelyezett, hárommillió dollár értékű készülék megvásárlásához az InSigtec Ltd, a Plaza Centers (Europe) B.V. és a General Electric Medical Systems közös adománnyal járult hozzá.

A daganatos betegségek terápiájában mérföldkőnek számító eljárás szellemi atyja dr. Jolesz Ferenc professzor, a Harvard Egyetem Mágneses Magrezonanciás Központjának vezetője. Eddig nyolc fókuszált ultrahanggal összekapcsolt MR-képalkotó berendezés működött a világon – az Egyesült Államokban, Németországban, Nagy-Britanniában, Izraelben és Hollandiában –, most a kilencediket helyezték üzembe Budapesten. Ezzel a Semmelweis Egyetem újra saját MR-készülékkel rendelkezik, az Ér- és Szívsebészeti Klinikán 1987-ben – Európában elsőként – felállított MR ugyanis 1996 óta nem üzemel.

Az új eljárás lényege: a készüléket kezelő szakember az MR-felvétel alapján megjelöli a daganat pontos helyét, majd a tumort a készülék által vezérelt fókuszált, nagy teljesítményű ultrahangnyaláb felmelegíti, és ezzel elpusztítja. A „műtét” ambulánsan végezhető, és átlagosan három órát vesz igénybe. Nincsen szükség különleges előkészítésre, a beteg a beavatkozás előtt csupán enyhe sedatióban és szükség esetén fájdalomcsillapításban részesül. Az eljárás „diagnosztikai” fázisában megfelelően súlyozott MR-felvétel alapján a radiológus a számítógép képernyőjen körberajzolja a kezelendő területeket. Ezután a számítógép vezérli a kezelést: egy íven mozgatott hangforrás egy igen keskeny (1X2 milliméter szélességű) ultrahangnyalábot bocsát ki. Az ív elhelyezkedését úgy állítja be a gép, hogy a legnagyobb összes ultrahangelnyelés a kezelni kívánt területen keletkezzen, ezáltal a daganat körülbelül 30 fokkal felmelegszik, termokoagulációt szenved, majd hegesedik és felszívódik. A szövetek hőmérsékletét az MR-készülék speciális súlyozású üzemmódban ellenőrzi: amennyiben a környező, egészséges szövetek túlmelegednének, csökkenti az ultrahang intenzitását. A kezelés viszonylag hosszú idejét az indokolja, hogy az eljárás – éppen az ultrahangnyaláb fókuszálásának követelménye miatt – egyszerre csak kis térfogatú szövetrész kezelésére alkalmas. A beavatkozást általában csak enyhe fájdalom kíséri, befejeztével a beteg hazabocsátható, és másnap munkaképes.

Az újabb szerek kevésbé veszélyesek

Jelentősen megnöveli a mortalitást, ha az anginás beteg depressziós lesz. Ráadásul az antidepresszív szereknek is lehetnek szívműködést érintő mellékhatásaik, a gyógyszerkölcsönhatások pedig még tovább bonyolíthatják a helyzetet.

Az angina pectorisban szenvedők rohamoktól és a haláltól való félelme újabb betegség forrása lehet, az így kialakuló depresszió pedig visszahat az alapbetegségre. Ez az ördögi kör könnyen végzetessé is válhat. Egy nemrég közzétett vizsgálat eredményei szerint a depressziós anginás betegek mortalitása azonos azokéval, akiknél csökkent bal kamrai ejekciós frakcióval vagy súlyos kamrai ritmuszavarokkal kell számolnunk.

Mindkét betegség kialakulásában szerephez jutnak az atheroscleroticus folyamatok, akárcsak a vegetatív idegrendszeri működészavarok. A pszichés stressz esetén gyakoribbak a ventricularis extraszisztolék, az egészségtelen életmód pedig minden komponens szempontjából súlyosbító hatású. Mégis rejtve maradhat a lényeg, hiszen a depressziót nem egyszerű elkülöníteni a súlyos cardialis eseményt követő átmeneti levertségtől és kimerültségtől.