N. J. cikkei

Híres professzorok műtétei

A Budapesti Honvédkórház Plasztikai Sebészeti Osztálya december 2-án ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az ünnepi tudományos ülésen a jelenlegi osztályvezető, dr. Tamás Róbert és az osztályt alapító Zoltán János professzor meghívására Hugo Obwegeser professzor is megjelent. Az ülést követő vasárnap délutánján hármukkal beszélgettünk Zoltán professzor vadászmúzeumnak is beillő lakásán.

A tudományos ülés kettős céllal született. Az egyik természetesen az osztály tevékenységének bemutatása volt.   Tamás Róbert – Osztályunk elsődleges feladata természetesen mindig is a sérültek ellátása volt, amelyhez jelenleg 15 rekonstrukciós ágy áll rendelkezésünkre. Emellett 7 ágyon látunk el esztétikai pácienseket. Ötven év alatt 54 095 mutétet végeztünk, és igen nagy szerepet vállaltunk a szakorvosok képzésében is. A 170 aktív plasztikai sebész kétharmada tanult rövidebb-hosszabb ideig az osztályon. A pénteki rendezvénynek volt egy másik célja is: hogy más szakterületről meghívottak, például a sebészek és az onkológusok beszéljenek arról, saját tevékenységükben miként alkalmazzák a plasztikai sebészeti módszereket.

Megoldások betegségre, szeretőre, leprára

Az ókori Egyiptom orvosai nem sokat törődtek a betegségek eredetével és okaival – az etiológiai kérdéseket nagyvonalúan a gonosz szellemek rovására írták. A tünetek kezelése azonban nagyon is foglalkoztatta őket. Az Ebers-papirusz komoly terjedelmet szentel a kenőcsök és tinktúrák gyógy- és szépítő hatásainak. A főzetek alapanyagai között megtaláljuk a szamárpatát, a borjúvért és az agárcombot is.

Időszámításunk előtt 1500 évvel az egyiptomi gyógyfüveseket tekintették a szakma csúcsának. Közülük kerültek ki az uralkodók orvosai Rómától Babilonig, és tanítványaik között olyan hírességek is akadtak, mint Galenus.

Georg Ebers 1873-ban tette közzé a később róla elnevezett papirusztekercset. Egyes források szerint ő maga találta a Luxor melletti Kripták Völgyében, mások szerint egy régiségkereskedőtől vásárolta. Akárhogy is volt, az orvostörténeti kutatások egyik legfontosabb forrásához jutottunk általa.

3500 év – 876 szer

A 18,63 méter hosszúságú és 30 centiméter széles papirusztekercs ezer év orvostörténetét tárja fel. A balról jobbra, kákaszárral és fekete-piros tintával írt dokumentumot a könnyebb kezelhetőség kedvéért 29 töredékre osztották. Összesen 876 gyógykészítményt és több mint 500 növényt sorol fel, amelyek egyharmada ma is használatos gyógynövény (kömény, szennalevél, kakukkfű, lenmag, fokhagyma stb.). A 3500 éves lelet évezredek alatt sem sérült meg, és még az sem ártott neki sokat, hogy a második világháborúban egy kutyaólban rejtegették. Bár egyes fejezetei eltűntek, néhány pedig csak részlegesen maradt fent, az állaga összességében alig károsodott, még a tinta sem fakult ki.

A laikus szeme sem rosszabb

A becslés pontosságát a látási percepció határozza meg, így a szemlélő tapasztalata alapján meg tudja állapítani a tárgyak méretét. Ha azonban nem jól méri fel a látószöget és a távolságot, becslése pontatlan lehet. Azt hihetjük, a törvényszéki orvosszakértő bizonyára pontosan becsüli meg az elváltozások és sérülések méretét.

Egy manchesteri munkacsoport, amelynek közleményét októberi számában publikálta a Journal of the Royal Society of Medicine (2003;96:497–8), úgy vélte, hogy a tapasztalatukra hagyatkozó szakemberek könnyen hibázhatnak. Felkértek hát tizenegy törvényszéki orvosszakértőt, hogy mondják meg tíz, egymástól 60 centiméterre egy szabálytalan alakú fehér lapon véletlen sorrendben elhelyezett „vizsgálati tárgy” méretét. A tárgyak kiterjedése 9 és 185 mm közé esett, mindegyiket a kezükbe vehették, kalibrált mérőeszközt azonban nem használhattak. A becslésre mindenki öt percet kapott. A kontrollcsoportot 13, más területen dolgozó ember (adminisztrátor, ügyvéd stb.) alkotta.

Articsóka királynő

Az ételként és italként is fogyasztható articsókát választották a 2003-as év gyógynövényének. A már Nagy Károly idejében is számon tartott növény sok kellemetlen panasztól szabadíthatja meg rendszeres élvezőit.

Joggal érdemelte ki a megtisztelő címet az articsóka (Cynara scolymus), hiszen kiválóan enyhíti a konkrét okokra vissza nem vezethető gyomorpanaszokat, ráadásul jót tesz a lipidszintnek is. Ha megfogadjuk a hamburgi Volker Fintelmann professzor tanácsát, ünnepi – vagy legalább az ünnep utáni – fogásaink közé beiktatjuk ezt a zöldséget, mivel szerinte „az articsóka elsősorban a túlsúlyosaknak ajánlott”.

Az articsóka levele olyan anyagokat – többek között flavonoidokat – tartalmaz, amelyek elősegítik az epesav termelődését és így a zsírok emésztését, illetve tehermentesítik a májat. Az értékes növényt éppen ezért dr. Ralf Windhaber, a Würzburgi Egyetem biokémiai tanszékének munkatársa és a hallgatóiból álló, a gyógynövények fejlődéstörténetével foglalkozó tanulmányi kör a 2003-as év gyógynövényének választotta. A nyertest nem lepte meg az elismerés, hiszen néhány éve volt már „A gyógynövények királynője” cím birtokosa is.

Az ízérzékelés zavarai

Az ízek érzékelésének zavara viszonylag ritka, de annál kellemetlenebb állapot. Sokféle szervi és pszichés oka lehet, a legtöbb esetben azonban gyógyszermellékhatásról van szó. Az okok közül nem hiányoznak a iatrogén ártalmak sem.

Az ízek érzékelésének fontosságát nem kell különösebben ecsetelnünk. Inkább a funkció zavara esetén észleljük, mennyire kellemetlen, ha kiesik egy vagy több alapíz, vagy ellenkezőleg, olyan – fémes, sós – ízeket érzékelünk, amelyek megkeserítik az életünket, de legalábbis a szájízünket. Pácienseink sokszor panaszolnak egyúttal szájszárazságot vagy égő érzést is, aminek legtöbbször a nyálelválasztás funkciózavara az oka. A következmények között az első az étvágycsökkenés. Ebből a táplálékfelvétel zavara következik, innen pedig szerteágazó a szövődmények sora.

Keserű pirula

Az ízérzékelési zavar gyakoriságáról nincsenek pontos adatok. Ezer férfi és ugyanennyi nő részvételével nemrég készült egy svéd felmérés. Ennek következtetései szerint átlagosan a populáció 2,5 százalékánál fordul elő, nagyobb részben a nők körében (a férfiak 0,9, a nők 3,8 százalékánál). Egyesült államokbeli eredmények alapján a felnőtt lakosság 0,6 százalékának vannak ízérzékelési problémái. A zavar valószínűleg összefügg az életkorral, bár erről kevés és ellentmondásos adat áll rendelkezésre. A háttérben rendkívül sok tényező állhat.