egyetemi docens, Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet, MTA-SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport Patócs Attila cikkei

A Medical Online májusi számában ismertetjük a nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID) rákprevencióban betöltött szerepével kapcsolatos legújabb eredményeket. A téma aktualitását az adja, hogy az Amerika-i Egyesült Államokban az ún. Egészségmegelőzési Szolgálat (U.S. Preventive Services Task Force: USPSTF), 2016 áprilisában kiadott egy ismertetőt, amiben javasolja az aspirin szedését a cardiovascularis betegségek mellett a colorectalis daganatok rizikójának a csökkentésére is. Ezt a javaslatot több, egymástól független kutatási eredmény támaszt alá. 

A nyálban jelenlévő analitok közül már számos paraméter (elsősorban a szteroidok) mérése a napi rutin feladatok közé tartozik a klinikai laboratóriumokban. A nyálban jelen lévő vegyületek szabad hormonok, amelyek a biológiai hatásért felelősek, szemben a vérből mért hormonokkal, amelyek nagy frakciója fehérjékhez kötve van, így a nyál és vér koncentrációk között nagyságrendi eltérések is tapasztalhatóak.

A HLA-teszteket nagy kockázatú populációkban alkalmazott szűrőmódszerként, valamint szerológiai vizsgálatokkal kombinálva a cöliákia diagnosztikájában is elemezték. 

A catecholaminok biológiai hatása rövid ideig tart, ugyanis a szimpatikus idegvégződések az interjunctionalis térből gyorsan felveszik a catecholaminokat, majd inaktív metabolitokká alakítják és a vesén keresztül eltávolítják a szervezetből. A neuronalis uptake egyik feladata, hogy a lokálisan felvett noradrenalin újrafelvételével az idegimpulzusok frekvenciájától függetlenül állandósítsa az idegvégződésben a noradrenalinkoncentrációt. Másik feladata a lokális és/vagy keringő noradrenalin inaktiválása.

A daganatok ellen a szervezet antitest termeléssel válaszol. Ezek az antitestek képesek a normális, ép szövetek felismerésére és kóros reakciók beindítására. Más esetekben a daganat specifikus hormonokat, fehérjéket, citokineket enzimeket termelnek, amelyek specifikus klinikai tüneteket eredményeznek. Ezek a rutin diagnosztikai gyakorlatban tumormarkerként szerepelnek, így kimutatásuknak mind a diagnosztikában, mind pedig a betegség lefolyásának, prognózisának megítélésében van szerepe.

A mikrobiom vizsgálatok nagyon izgalmas, új összefüggéseket tárhatnak fel, egyes nagyon nagy incidenciájú kórképek esetén is. Egyelőre úgy tűnik, hogy a bélflóra diverzitásának megőrzése fontos lehet egyes népbetegségnek számító kórképek prevenciójában.

A felnőtt bélflóra mikróbái és az antibiotikumok közötti interferencia sem rövid (7 nap), sem pedig hosszú távon (8 hét) nem gyakorol klinikailag releváns hatásokat a vizsgálatban mért metabolikus paraméterekre.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni az „egészséges életmód” fontosságát, amibe szélesebb értelemben véve beletartozik a szoptatás, az egészséges étrend, a túlzott zsírbevitel kerülése, valamint az antibiotikumok szakmailag korrekt alkalmazása is.

Probiotikumokkal és prebiotikumokkal szabályozható a bél mikroflórájának összetétele és működése. Számos vizsgálat igazolja, hogy a probiotikumok a bél mikrobiogramjának megváltoztatása, az inzulinszignál szabályozása és a koleszterinszint csökkentése révén kedvező hatásúak lehetnek 2-es típusú diabetesben és cardiovascularis betegségben.

A lefagyasztott, majd kiolvasztott (fagyasztott) fecalis mikrobiota transzplantációja (FMT)  számos előnnyel kecsegtet: a donor szűrések számának és gyakoriságának csökkenése költségmegtakarítást jelent; a FMT azonnal hozzáférhető; és olyan intézményekben is alkalmazható, ahol nem áll rendelkezésre helyszíni laboratóriumi meghatározások lehetősége.

A pajzsmirigy alulműködés az egyik leggyakoribb endokrinológiai betegség, amely minden életkorban, mindkét nemben kialakulhat, bár leggyakrabban nőkben 40 év fellett fordul elő. Felismerése sokszor ütközhet nehézségbe.