(x) cikkei

Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus 1895-ben november 8-án fedezte fel a röntgensugárzást, amely lehetővé tette a tudomány számára, hogy bepillantást nyerjen az emberi test belsejébe. Az idei évben hatodik alkalommal ünnepli a világ a radiológia nemzetközi napját november 8-án.

A vérnyomás célértékeiről hónapok óta folyó szakmai vita kapcsán felmerült kérdésekre a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet adjunktusa, dr. Borbás Sarolta válaszolt telefonos interjúban.

– Mekkora problémát képvisel a hipertónia ma Magyarországon?
– A hipertónia népbetegségnek mondható, és fő rizikófaktora a kardiovaszkuláris betegségeknek. A felnőtt lakosság egyharmada hipertóniás. Annak ellenére, hogy a hipertónia betegség, és annak kezelése egyre inkább reflektorfénybe kerül, a célértéken kezelt betegek száma mindössze csak egyharmada az összes kezelt hipertóniás beteg számának. Ez az arány nem túlságosan biztató, de a nyugateurópai országokban sem jobb e tekintetben a helyzet.
– Milyen új tapasztalatokkal szolgált a Budapesten megrendezett Terápiás Konszenzus Konferencia a hipertónia-célértékek vonatkozásában?
– Idén továbbra is megerősítették a célértékeket, amely az átlagpopulációban a 140/90 Hgmm, a cukorbetegek és a krónikus vesebetegségben szenvedőknél 130/80 Hgmm alatti értéket jelent. Ha proteinuria is fennáll, akkor a vérnyomást 120/70 Hgmm alatt kell tartani.

Három évre szóló együttműködési megállapodást írt alá a Bayer HealthCare és a World Heart Federation (WHF) szeptember 4-én, Stockholmban, az Európai Kardiológus Társaság éves kongresszusán. Az összefogás célja a világ legjelentősebb mortalitási tényezőjének, a kardiovaszkuláris betegségeknek a megelőzése. Ez a betegségcsoport évente 17 millió ember halálát okozza világszerte.

A Bayer HealthCare és a WHF közös nyilatkozatában megerősíti a mindkét fél számára lényegbevágó küldetést, amelynek gyakorlati oldalát a szakmai továbbképzés, a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésével kapcsolatos ajánlások beépítése nemzeti irányelvekbe, valamint a primer és a szekunder prevenciós kezdeményezések kiszélesítése jelenti.
Valentin Fuster professzor, a WHF elnöke szerint „az együttműködés segíteni fogja a kardiológusokat abban, hogy a hozzájuk forduló egészségeseket és betegeket egyre inkább rávezethessék az egészséges életmód és a kardiovaszkuláris betegségek kockázatátcsökkentő egyéb aktív tevékenységek elfogadására és művelésére. A több mozgás, az egészségesebb étkezés, a testsúlycsökkentés és a dohányzás abbahagyása mind ide tartozik. Új vizsgálati eredmények bizonyítják, hogy a kedvező hatás már hat hét elteltével jelentkezik.”

December 1-jén a Magyar Hipertónia Társaság Kongresszusán rendhagyó szimpóziumon ad elő az olasz Vincenzo Di Marzo, az endocannabinoid rendszer világszerte elismert, fiatal (1960-ban született) szakértője, aki nemrég tömör összefoglalást közölt a terület kutatásának jelenlegi állásáról. A közleménye kapcsán bennünk felmerült kérdésekre kerestük meg a válaszokat.

Az endocannabinoid jelzőrendszer megismerése az 1990-es évek elején kezdődött a marihuana pszichoaktív komponensének, a D9- tetra-hidro-cannabinol (THC) specifikus membránreceptorának felfedezésével. Két évvel később, 1997-ben Pertwee leírta a CB1 és CB2 receptorokat is azok endogén ligandjaival, illetve a rendszer által szintetizált és a rendszert gátló fehérjékkel együtt. Ahogy az endocannabinoidok hatásmechanizmusairól és szabályozásáról, élettani és patológiai szerepéről egyre gyűltek az adatok, a rendszer szinte mindennapos szereplője lett a szakirodalomnak. A történet azonban messze nem ért véget. Az ezredfordulóra mindössze két endocannabinoidot ismertünk, az anandamidot (AEA) és a 2-arachidonoil- glicerolt (2AG). Pár éven belül három újabb vegyület neve is szóba került, ami nemcsak arra utalt, hogy az endocannabinoid család sokkal nagyobb, mint eleinte gondoltuk, hanem egyre jobban ráterelte a figyelmet bioszintézisükre és molekuláris mechanizmusaikra, sőt, az utóbbi években egyre inkább klinikai hatásaikra is.

Új segítség a lipidmodulálásban

Az utóbbi évek nagy klinikai vizsgálatai alapján ma már megkérdőjelezhetetlen, hogy minél alacsonyabb az LDL-koleszterinszint, annál alacsonyabb a betegek kardiovaszkuláris betegségekkel kapcsolatos kockázata. A prevenció területén napjaink legnagyobb kihívása a lipidológiai célértékek elérése. A korábban használatos statinok kezdő adagjaival ez a betegek csak egy részénél sikerül. Ezért üdvözölhető minden olyan új gyógyszer, amellyel erélyesebb LDL-C csökkentés érhető el. Ma már nálunk is rendelhető az AstraZeneca rosuvastatinja, a CRESTOR®, amely az eddigi tapasztalatok alapján rendkívül hatékony az LDL-C szintek csökkentésében és a célértékek elérésében.

Farmakológiai tulajdonságok
A rosuvastatin egy szintetikus statin. A koleszterinszintézis kulcsenzimét, a hidroxi-metil-glutarilkoenzim- A (HMG-CoA) reduktázt gátolja, de a többi statintól eltér abban, hogy molekulaszerkezetének köszönhetően erősebb gátló hatást tud az enzimre kifejteni, ami azt eredményezi, hogy a jelenleg használatos statinok között a leghatékonyabban gátolja annak működését. Ugyanígy, a molekulaszerkezet miatt a CRESTOR hidrofil, illetve relatíve hepatoszelektív is. A hidrofil statinok csak korlátozott mértékben penetrálnak a nem hepatikus sejtekbe a kisebb mértékű passzív diffúzió folytán. A lipofil statinok nagyobb mértékben tudnak a perifériás szövetekbe kerülni, így az izomzatba is, s ezáltal nő myotoxicitás veszélye. Tehát a hidrofilitása erről az oldalról nézve is kedvező tulajdonsága a rosuvastatinnak.

Az Amgen Magyarországon

Az Amgen magyarországi leányvállalata 2004 elején kezdte meg működését Amgen Gyógyszer-kereskedelmi Kft. néven. Külföldi onkológiai, nefrológiai vagy immunológiai kongresszusokon eddig is találkozhattak a magyar orvosok az Amgen nevével és termékeivel, május 1-jétől azonban a közvetlen magyarországi jelenlét révén ez a kapcsolat sokkal szorosabbá válik.

A 2004-es év rendkívül fontos az Amgen számára, mivel ebben az évben terjeszti ki tevékenységét Magyarországon kívül az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó további hét országra is.

Az Amgen magyarországi működése kiterjed a kereskedelmi, orvosi, marketing és klinikai fejlesztési tevékenységekre egyaránt.

Vállalatunk első terméke – a Roche és az Amgen között kötött szerződés alapján – az Amgenhez visszakerülő Neupogen®.

A Neupogen®-t (filgrasztim) az Amgen fedezte fel és fejlesztette ki, majd 1991-ben a világon elsőként hozta forgalomba. Magyarországon a korábbi licencszerződés alapján a Roche vezette be a terméket.

Május 1-jétől az Amgen minden olyan további terméke is elérhetővé vált Magyarországon, amelyet az Európai Unió központi regisztrációs eljárásával törzskönyveztek.