Dr. Hauzman Erik cikkei

Rablóból pandúr

A prionokat a szarvasmarhák szivacsos agyvelősorvadása és a Creutzfeldt–Jakob-kór kapcsán ismerte meg a világ, nem meglepő tehát, hogy ezekkel azonosítjuk őket. Pedig érdemes újraértékelni a prionokról alkotott képet.

Nem sok jó jut eszünkbe a prion szó hallatán, pedig a bostoni Whitehead Institute munkatársainak legfrissebb kutatási eredményeit olvasva bizony érdemes újraértékelni a prionokról alkotott nézeteinket. Ezek a fehérjék arról híresek, hogy a velük kapcsolatba kerülő, megegyező aminosav-sorrendű fehérjéket konformációjuk megváltoztatására késztetve „saját képükre formálják”, így biztosítva saját szaporodásukat. Mivel a prionokat a szarvasmarhák szivacsos agyvelősorvadása és annak „emberi” változata, a Creutzfeldt–Jakob-kór kapcsán ismerte meg a nagyvilág a kilencvenes években, nem meglepő, hogy rögtön ezekkel a betegségekkel azonosítjuk őket. Kevéssé köztudott ugyanakkor, hogy a biológiai információk nukleinsavak bevonása nélkül történő átadásának – Prusiner nevéhez fűződő – elmélete jelentős részben az élesztőben előforduló prionok kutatásán alapul. True és munkatársai is ezeket az egysejtűeket szemelték ki annak igazolására, hogy a prionok fontos szerepet töltenek be az élőlények változó környezeti körülmények aló alkalmazkodásában. Nézzük meg közelebbről, miről is van szó!

Nem csak táplálékból

Német kutatók szerint az emberi sejtek is képesek a morfin előállítására. Eredményeik szerint az opiátszintézis ugyanazokon a lépéseken keresztül zajlik az emberi sejtekben, mint a növényvilágban.

Az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának folyóirata, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) közleménye szerint a legfrissebb tudományos eredmények cáfolják, hogy az „endogén morfin” kizárólagos forrását a táplálékkal bevitt opiátok jelentik.

Azt, hogy a morfin az emberi és állati szervezetben is jelen van, már több mint egy évtizede tudjuk, eddig azonban a legtöbben azt az álláspontot fogadták el, hogy a szövetekből és testfolyadékokból kimutatható opiát forrását táplálékaink jelentik. A mákon kívül több élelmiszerről, így a fejes salátáról és a tehéntejről is bebizonyosodott, hogy nyomokban morfint tartalmaz.

Cikkünknek adhattuk volna ezt a címet is: a sejtek hadigépezetének felfedett titkai, avagy a kaszpázok gyors hadrendbe állítása. A téma, kevésbé talányosan, az apoptózis végrehajtó rendszerének egyik kulcsfontosságú eleme, a proteaszóma, és annak működése.

Végy egy sejtalkotót, figyeld meg gondosan a működését, majd ha úgy gondolod, hasznos lehet egy betegség gyógyításában, fejlessz ki gyógyszert, amely pótolhatja ezt a funkciót - röviden így összegezhető a sejtek működésének utánzását célzó tudatos gyógyszerfejlesztés receptje. Néha azonban utólag - olykor csak a klinikai alkalmazás során - derül fény egy gyógyszer hatásmechanizmusára. Így történt ez a bortezomib nevű szerrel is, amelyet az Egyesült Államokban már tavaly törzskönyveztek a mielóma multiplex kezelésére, hatásának részleteit azonban csak mostanában ismerhettük meg.