K. E. cikkei

Milyen jövő vár a gyermekorvosokra? – erre a kérdésre keresték a választ a Magyar Gyermekgyógyász Társaság tagjai a Győrött megrendezett Gyermekorvosok Első Érdekvédelmi Konferenciáján. A társaság a gyermekgyógyászok egzisztenciális biztonsága – és így szakmai függetlensége – erősítése érdekében új szekciót alapított.

Európa-szerte egyre kevesebb országban működik külön, kizárólag fiatalkorúak ellátására szakosodott praxis; a legtöbb helyen a háziorvosok a felnőttekkel együtt gyógyítják a gyerekeket is. Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerint a posztszocialista országokban kizárólag ott maradt meg ez a fajta speciális ellátás, ahol a gyermekorvosok szervezetet alapítottak és szakmailag megalapozott meggyőződésből kiálltak a 18 éven aluliak teljes körű gyermekorvosi ellátásáért. Jelenleg Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon létezik még az alapellátás szintjén gyermekgyógyászat. Észtországban és Lettországban megszűnt, a déli államokban, Spanyolországban, Olaszországban és Németországban azonban még működik a rendszer. Ausztriában, Hollandiában, Angliában és Svédországban már nem rendelnek gyermekháziorvosok.

Nem várnak tovább

A gyermek-háziorvosi praxisok csökkenő száma csak egy a sok probléma közül, amellyel a pediáterek kénytelenek szembenézni. Épp ezért a Magyar Gyermekgyógyász Társaság vezetői szervezetükön belül tagjaik és a gyermekorvoslás védelmében érdekvédelmi szekciót alapítsanak. A konferencián dr. Cziniel Mónikát, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház neonatológusát választották a tagozat vezetőjének, aki érdeklődésünkre elmondta: a gyermekgyógyászok helyzetének javítását, ezáltal a gyermekgyógyítás hatékonyságának növelését tűzte ki célul a társaság, mégpedig úgy, hogy a kórházakban dolgozó közalkalmazott vagy vállalkozói szerződéses kollégáik érdekvédelmét összehangolják az alapellátásban dolgozó gyermekorvosokéval. A gyermekgyógyászok elsődleges feladata, hogy a gyermekek egészségét megóvják. „Sokáig úgy tűnt, ehhez elegendő, ha folyamatosan képezzük magunkat, lelkiismeretesen dolgozunk, de mára bebizonyosodott, hogy ennél többre van szükség” – jelentette ki Cziniel Mónika, majd hozzátette: nem várhatnak arra, hogy az egészségügyi reform keretében a gyermekgyógyászok gondjai is majd valamikor megoldódnak, ezért megpróbálják saját kezükbe venni a sorsukat.   Magyarországon még kevesekben tudatosult, hogy az erős orvosi érdekvédelem – amelynek Nyugat- Európában már hagyományai vannak – a gyógyító munka minőségének egyik legfontosabb záloga, különösen az ellátás szerkezetének átalakulásakor. Az érdekvédelmi szekció vezetője szerint nem nehéz belátni, hogy a magas színvonalú gyermekgyógyászati ellátáshoz kipihent, a gyermekek érdekeit minden más – politikai, gazdasági vagy egyéb – érdekkel szemben védelmezni képes gyermekorvosokra van szükség. Korábbi kiszolgáltatott helyzetükön akarnak változtatni oly módon, hogy a feladatok maradéktalan ellátásának biztosításához érdekérvényesítési pozícióba hozzák a gyermekgyógyászokat. Külön hangsúlyt helyeznek fekvőbetegellátásban dolgozó kollégáikra, előzetes felméréseik ugyanis azt mutatják, hogy a kórházakban tevékenykedő gyermekorvosok jövedelme jóval alacsonyabb, mint az egyéb szakképesítéssel rendelkezőké.

Régi célok, új eszközök

Szeretnék elérni, hogy a gyermekgyógyászok egzisztenciális biztonsága és ezzel együtt szakmai függetlensége jelentősen növekedjen. De kétségtelen, hogy a hatásos érdekvédelem első lépése az anyagi bázis megteremtése, ezért a társaság 20 millió forint támogatásért pályázik a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében az érdek-képviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztésére kiírt projektre.
  A támogatásból szeretnének egy a gyermekgyógyászok helyzetét elemző kutatást készíteni, valamint jogsegélyszolgálatot hoznának létre. Ezenkívül egy minőségi betegellátást garantáló rendszer kidolgozását is tervbe vették. Az új szervezet, a régi szakszervezeti hagyományoktól eltérően, az egészségügyi ellátás különböző szereplőinek – biztosító, kórházigazgatók, orvosszakmai szervezetek – közös problémafeltáró és -megoldó, aktuálpolitika-mentes együttműködésére építve kívánja ellátni az érdekvédelmét, amire a nyugati országokban bőven találhatunk jól működő példákat. Cél az is, hogy a gyermekgyógyászok bekapcsolódhassanak egy olyan közös információs hálózatba, amely lehetővé teszi az együttgondolkodást, illetve a gyors és hatékony véleménycserét. Ha az egészségügy szerkezetváltásában korábban sorozatosan kudarcot vallott felülről érkező reformok után sikerre vezet egy alulról jövő kezdeményezés, az áttörést hozhat az ellátás egy kis szeletében, s ez példaértékű lehet a társorvosszakmák számára is – hangsúlyozza Cziniel Mónika. 

Első lépés

Dr. Alexy Miklós, a győri Petz Aladár Megyei Kórház gyermekorvosa, a rendezvény egyik fő szervezője úgy véli, a szekció alapítása az első lépés; a későbbiekben elképzelhető, hogy a szervezet csatlakozik majd a Magyar Orvosok Szövetségéhez, amely szakszervezetként kevesebb mint fél év alatt több mint 14 és fél ezer orvost gyűjtött maga köré. A hazai orvostörténelemben egyedi kezdeményezésre azért van szükség, mert az orvosok egyénileg nem szeretnek „ujjat húzni” munkáltatójukkal – ha viszont csoportosan lépnek fel, azt a munkaadók kénytelenek meghallgatni és valamilyen módon tárgyalást folytatni a felvetett kérdésekről.