M.T. cikkei

A kormány júliusban elfogadott egy speciális, a gyógyszeripart és a biotechnológiát támogató akciótervet, amelynek alapvető célja, hogy a több mint százéves hazai múlttal rendelkező szektor továbbra is prosperáló iparág maradjon. Mester Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára a kormányülést követő tájékoztatón elmondta, az akcióterv három alapelemre épül: a kutatásfejlesztésre, a gyógyszergyártásra és a gyógyszerfelhasználásra. Az intézkedések között szerepel többek között a gyógyszer- és biotechnológiai vállalkozások kiemelt kezelése a vállalkozásfejlesztési pályázatokban, a klinikai kutatóhelyek jobb hasznosítása, továbbá a középfokú oktatás színvonalának emelése.

(folytatás a 4. oldalról)
(A tagok a köztisztviselői illetményalap – mely ebben az évben 36 800 forint – ötszörösével, a tanács vezetője annak nyolcszorosával megegyező díjazásban részesülnek; az elnök honoráriumáról nem tesznek említést.)
Az előirányzat az elnök hatáskörébe utalja a szervezeti és működési szabályzat elkészítését, rábízza a szakmai munkaterv kidolgozását, az ellenőrzéssel kapcsolatos stratégia és az ehhez szükséges módszertan kidolgozását. Vagyis konkrét feladatkört nem említ, csupán egyet: az Országos Igazságügyi Orvostani Intézetet a felügyelet alá rendelné a szaktárca. Ez sem véletlen: Szlovákiában az egészségügyi szolgáltatók ellenőrzésére használt „eszköztárnak” része a patológia, ugyanis az egészségügyi reform elemeként a patológusokat „kiszervezték” a kórházakból és a felügyelet alkalmazottai lettek. A szomszédos országban a boncolás elrendelése nem a kórház feladata, a felügyelet dönt a vizsgálat szükségességéről.
A patológiai vizsgálat eredményétől távol tartják a kezelőorvost és a kórháznak minden alkalmazottját. A felügyelet a boncolási eredményeket a gyógyító tevékenység minőség-ellenőrzésére használja. Ezt erősíti az a jogszabály is, amely kimondja: orvosi műhiba gyanújával először a felügyelethez kell fordulni, az ügy csak ezt követően kerülhet rendőrségi–bírói szakba. A felügyelet általában is ellenőrzi, hogy az adott kezelés „lege artis” történt-e, vajon a betegek időben és az előírásoknak megfelelően megkapták-e mindazt a kezelést, mely szükséges volt állapotuk javításához.
Túlzott jogok?
A felügyelet hatásköre Szlovákiában nagyon szerteágazó. Ezt politikai és szakmai viták során sokan túlzottnak tartották, de nagy volt a félelem, hogy váratlan bonyodalmak esetén hiányoznának a szervezet eszközei. Németh György közgazdász a szlovákiai reformot bemutató tanulmányában külön fejezetben elemzi a szervezet jogi státusát, feladat- és hatáskörét. A tanulmány szerint a felügyelet feladata az engedélyek kiadása és visszavonása, a szolgáltatók működésének ellenőrzése, az ettől való eltérések esetén szankciók alkalmazása. A helyszíni ellenőrzés szabályai pontosan körülhatároltak: a felügyelet alkalmazásában állókon kívül orvosi vagy gazdasági egyetemi diplomával rendelkező, legalább ötéves gyakorlattal bíró szakértő is ellenőrizhet. Az ellenőrök bárhová beléphetnek, bármivel kapcsolatban magyarázatot kérhetnek, bármely dokumentumot megvizsgálhatnak, beleértve az egészségügyi dokumentációt is. A vizsgálatkor az ellenőröknek fel kell mutatniuk a felügyelet meghatalmazását – ami nem azonos azzal, hogy személyükben jogosultak ellenőrzést végrehajtani. Az ellenőrzést protokoll alapján végzik.
Súlyos büntetések
Szlovákiában a szervezet tényleges hatalmát az egészségbiztosítókkal és az egészségügyi szolgáltatókkal szemben kiszabható szankciók jelentik. Egészségbiztosítót a jogszabályokban és az engedélyében foglalt előírások megsértése esetén annak súlyától és természetétől függően, egészségügyi szolgáltatót a jogszabályokban foglaltak megsértése esetén annak súlyától és következményeitől függően büntethetnek. A legsúlyosabb büntetés a működési engedély visszavonása, kevésbé súlyos a működési engedély ideiglenes felfüggesztése vagy korlátozása. A pénzbírság a legenyhébbnek számít, melynek rendszerint nemcsak maximumát, hanem minimumát is megszabják. Az egészségbiztosítóra kiszabható legmagasabb pénzbüntetés 5 millió, a legkisebb 10 ezer szlovák korona. Ez utóbbit adatszolgáltatási, jelentéstételi kötelezettség elmulasztása miatt szabhatja ki a felügyelet, de ez az összeg akár 100 ezer koronáig is terjedhet. Minden más kötelezettségszegés pénzbüntetése ettől az összegtől indul. A pénzbüntetésből befolyó összegek a költségvetést gazdagítják. (Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának ülésén a szaktárca államtitkára, Kovácsy Zsombor körülbelül 10 millió forintban jelölte meg a legsúlyosabb büntetés összegét.)
A felügyelet az egészségbiztosítót válságterv – „újjászületési terv” – kidolgozására utasítja, ha saját forrásai minimális fizetőképességének fenntartásához szükséges szint alá süllyedtek, illetve ha saját tőkéje nem éri el az alaptőke nagyságát. A felügyeletnek 10 napja van arra, hogy a válságterv elfogadásáról vagy elutasításáról döntsön; ha ez idő alatt nem hoz döntést, a válságtervet elfogadottnak kell tekinteni. Ha elutasítja a válságtervet, illetve annak eredménytelensége esetén (de más okból is) átveheti az egészségbiztosító irányítását. Ez végső soron azt jelenti, törvényi felhatalmazással rendelkezik, hogy szükség esetén átvegye az állam más szerveinek feladatait. Legvégső esetben úgynevezett állományátruházást hajthat végre: 120 napja van arra, hogy a biztosítottakat más egészségbiztosítónak „átadja”, a kötelességekkel és követelésekkel, valamint a meglévő forrásokkal együtt.

Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szinte valamenynyi képviselője hiányosnak, a lényegi elemeket nélkülözőnek minősítette az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvény tervezetét. Ennek ellenére a kormánypárti politikusok 13:9 arányban általános vitára alkalmasnak minősítették a szaktárca által benyújtott javaslatot, miközben nem voltak tisztában azzal, miből, mennyiért, milyen jogszabályi környezetben, mekkora apparátussal, milyen feladatokat, milyen hatáskörrel lát majd el a felügyelet.
Dr. Kovácsy Zsombor, a tárca szakállamtitkára a bizottsági ülésen részt vevőknek elmondta, a törvény elfogadása után kormányrendeletben szabályozzák majd a leendő szervezet jogállását, feladat- és hatáskörét. A vélhetően 100 fős létszámmal működtetett szervezet felállítása 100 milliós kiadást jelenthet a szaktárca költségvetésében.
A javaslat nem meglepő azoknak, akik figyelemmel kísérik a környező országok reformfolyamatait: a lapunk birtokába került, a szaktárca által előkészített rendelettervezet szinte egy az egyben a szlovák mintát másolja. A Felügyeletet a szaktárca az egészségbiztosításért felelős miniszter irányítása alatt álló, önállóan gazdálkodó központi hivatalként működtetné, a felügyelet élén az elnök állna, akit a szakminiszter javaslatára a miniszterelnök – az Állami Számvevőszék elnökéhez hasonlóan – hatéves időtartamra nevezne ki.
Minden szervezet jelölhet
Az elnök munkáját a tíztagú Felügyeleti Tanács segítené. Tagjaira a szakminiszter, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, a kötelező egészségbiztosítás ellátásait finanszírozó egészségbiztosító vezetője, valamint a Magyar Kórházszövetség elnöke, az egészségügy területén működő szakmai kamarák elnökei együtt, az önkormányzati érdekszövetségek közös képviselői (utóbbi három együttesen), az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói és munkavállalói oldala pedig külön tennének javaslatot. A tervek szerint a tagok megbízatása az elnökéhez hasonlóan hat esztendőre szól, kinevezésüket a miniszterelnök írja alá. A rendelettervezet a kinevezés, lemondás feltételeit, az összeférhetetlenségi szabályokat sorolja fel tételesen, továbbá szabályozza a felügyeleti tanács tagjai, illetve a közülük megválasztott vezető díjazását.
(folytatás az 5. oldalon)