KÁRPÁTI ANDRÁS cikkei

Ókori görög zeneterápia

Sokan hiszik, és a hagyomány is úgy tartja, hogy az isiász zenével gyógyítható. Amikor az isiász okozta fájdalom a legerősebb, akkor ha egy fuvolajátékos lágy dallamokat játszik a fájó helyre, a fájdalom csökken.” Ezt olvastam minap Theophrasztosz egyik muvében. Démokritosz is írja a Lelkesültségről címu könyvében, hogy a viperamarás is meggyógyítható jól megválasztott fuvoladallamokkal. Azt is kifejti, hogy többféle emberi betegségre gyógyszer a fuvola-rájátszás.
 A tudós római szerző, Gellius (i. sz. 2. sz.) igen tekintélyes forrásokra hivatkozik. Theophrasztosz Arisztotelész tanítványa volt, mesterét ő követte az athéni peripatetikus filozófiai iskola élén, számtalan tudományos mu szerzője, filozófiai muveken kívül írt botanikát, ásványtant, meteorológiát, élettani muvében a hírek szerint kutatta a szédülés, a fáradtság és az érzékelés okait is. Muvei jobbára csak töredékekből ismertek. A nála száz évvel idősebb Démokritosz, aki az isiászon kívül a viperamarást is zenével javasolta kezelni, nem más, mint az antik szellem- és tudománytörténet egyik nagy hatású alakja, az abdérai atomista filozófus.