Nyaralás: milyen biztosítást érdemes kötni?
Tavaly 2,1 milliárd forintot fizetett az OEP a magyarok külföldi ellátásáért, és 261 millió forintot kapott a nálunk ellátott külföldiek után. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban hatályos szabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy a turisták az európai egészségbiztosítási kártyával (EU-kártya) vegyék igénybe a sürgős egészségügyi ellátásokat.
A kártyát – térítésmentesen – az illetékes regionális egészségpénztárakhoz benyújtott papíron, személyesen vagy postai úton lehet igényelni, a biztosított adatainak feltüntetésével, vagy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) honlapjáról az e célra készített nyomtatványon. Hazánk 2004-es csatlakozásának évében 160 ezren, tavaly már 456 ezren váltották ki az EU-kártyát. A dokumentum ellenében ugyanaz az ellátás jár a magyaroknak, mint az adott ország közbiztosítottjainak. Ezért ha az ellátásért az ott élőknek önrészt kell fizetni, azt a magyaroknak is meg kell tenni.
Az uniós kártyát külföldön csak azok a rendelők és kórházak fogadják el, amelyekkel az adott ország közbiztosítójának szerződése van. Így ha valaki például a tengerparton lesz rosszul, a szálloda privát orvosa ugyan ellátja őt, de a számla ellenértékét az OEP nem fizeti ki. Éppen ezért ilyen esetben jobb, ha taxit hívnak a beteghez, és a legközelebbi közkórházba, rendelőbe viszik. Ám ha például baleset történik, az EU-kártya az ellátás teljes költségére fedezetet nyújt, amelyet a szolgáltató által kiállított számla ellenében utólag itthon kiegyenlít az egészségpénztár.
Az OEP felhívta azonban a figyelmet, hogy „a külföldön kapott egészségügyi kezelés mértéke csak akkora lehet, amely feltétlenül szükséges az élet vagy a testi épség súlyos veszélyeztetésének elhárításához, illetve amelynek eredményeképp a beteg olyan állapotba kerül, hogy biztonságosan visszatérhet”.
A Franciaországba vagy Svájcba utazónak számolnia kell azzal, hogy a kórházi tartózkodást nem igénylő ellátások költségének teljes összegét ki kell fizetni. A pénzt – a számla alapján – a hazatérés után téríti meg az illetékes regionális egészségbiztosítási pénztár. Az összeg az adott ország társadalombiztosítása által nyújtott támogatásnak felel meg. Így ha például a svájci egészségbiztosító a gyógyítási költségek 80 százalékát állja, a hazai egészségpénztár is ilyen mértékű térítést nyújt. Franciaország, Belgium és Luxemburg szakrendelőiben meg kell előlegezni a 60–80 eurós vizit díját, ezt azután – a 30–40 százalékos önrész levonását követően – az ottani biztosító fizeti vissza a magyar turistának.
Sokan nyáron is a hegyi kirándulásokat választják. Jó, ha felkészülnek arra, hogy az esetleges baleset során a felkutatásukért, valamint a völgybe szállításukért fizetni kell, ezek rendszerint az adott ország biztosítottjai számára is díjkötelesek. Ezért a kiutazás előtt érdemes szabadidő- és sportbiztosítást kötni, esetleg a hitelkártyákhoz tartozó biztosítást használni.
Hegyi mentés és helikopteres mentőszállítás esetén számítani kell arra, hogy a mentés díját a szolgáltató kiszámlázza. Gyakran a helyi egészségbiztosítás a számla összegének csak egy előre meghatározott összegét fizeti vissza. Ausztriában például a hegyi mentés számlájának összegétől függetlenül legfeljebb 800 eurónak megfelelő összeg téríthető, ez lényegesen kisebb a légi mentés költségeinél.
