Az Európai Parlament megszavazta a klímacsomagot
Zöld forradalom előtt a világ?
.jpg)
Az Európai Parlament (EP) szerdán Strasbourgban megszavazta az éghajlatváltozás elleni EU-jogszabályokat. Az EU múlt heti brüsszeli csúcstalálkozóján elfogadták a klímacsomag főbb pontjait, amelyek célul tűzik ki 2020-ig a károsgáz-kibocsátás 20 százalékos csökkentését, az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 20 százalékra emelését, valamint az energiahatékonyság 20 százalékos javítását.
Az Európai Parlament korábban már folytatott plenáris vitát a kérdésről, és időközben a tagállamokat képviselő Tanács, valamint az EP tárgyalódelegációi is megállapodásra jutottak a főbb kérdésekben.
Az EU-csúcson született döntés szerint a széndioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentésének viszonyítási éve 2005 lesz. Ezt az EU keleti tagországai - legfőképpen a magyarok - sérelmezték, mondván: ez a rendszer nem veszi figyelembe, hogy 1990 óta jelentősen csökkent a kibocsátás ezekben az államokban. A csúcs résztvevői végül úgy döntöttek, hogy kompenzációként az árverésen megvásárolandó kibocsátási kvóták 12 százalékát újraosztják ezen érintett tagországok között.
Nemzetközi sajtóértékelések szerint a globálissá súlyosbodott gazdasági válság csaknem kisiklatta a klímacsomag ügyét, de végül - az egyes iparágaknak tett tömérdek engedmény révén - sikerült alkut kötni, bár annak tartalma éles bírálatot váltott ki környezetvédő körökben.
A klímacsomagról folytatott európai parlamenti vitában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője arról beszélt, hogy a világ "zöld forradalom" előtt áll, amelyet mind technológiai, mind ideológiai szempontból az Európai Unió vezethet. A megújuló energiaforrások felhasználásának bővítési terveivel kapcsolatban kiemelte a biomasszában rejlő lehetőségeket. Szerinte a biomassza - különösen pedig a biogáz - a megújuló energiaforrások közül az egyik legígéretesebb.
MTI
