Romániában átütemezik a halasztható műtéteket

 Az erről szóló rendelet nem vonatkozik a sürgősségi esetekre, az állapotos nőkre, illetve a rendszeres kezelésre, vizsgálatra, illetve beavatkozásra szoruló (például rákkal, cukorbetegséggel kezelt) betegekre. Az állami kórházakban 12 órás ügyeleteket vezetnek be, és a koronavírusos betegek kezelésére a sürgősségi, illetve intenzív terápiás szakosodású gyakornok orvosokat is mozgósítják.

A katasztrófavédelmi államtitkár közölte: Románia - az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát aktiválva - nemzetközi segítséget kér a koronavírusos betegek kezelésére használt, tocilizumab hatóanyagú gyógyszer beszerzése érdekében, amelyből már csak néhány hétre elegendő készlettel rendelkezik az ország. Azt is mérlegelik, hogy a hordozható (egyéni) oxigéndúsítók számának növelésére is nemzetközi segítséget igényeljenek, így biztosítva a koronavírusos betegek kezelését olyan kórházakban, ahol nincs kiépített oxigénhálózat.

Raed Arafat kifejtette: bár sokan azt kérik, hogy Románia kérjen segítséget olyan országoktól, amelyek át tudják vállalni a koronavírusos betegek kezelését, ez a megoldás legfeljebb a határmenti térségben, egymáshoz közel lévő településeken jöhet számításba. A válságos állapotban lévő fertőzöttek ugyanis nem bírnának ki több órás utat, nem minden oxigénellátási módszer alkalmas arra, hogy a pácienst repülővel vigyék más településre és logisztikai szempontból is lehetetlen lenne naponta ötven beteg külföldi repülőútját megszervezni. Az államtitkár szerint a páciensek külföldre küldése helyett valószínűbb, hogy külföldi szakszemélyzet romániai kórházakba hívása formájában fognak további segítséget kérni.

Romániában jelenleg több mint 14 ezer fertőzött szorul kórházi ellátásra, az intenzív terápiás részlegeken ápolt súlyos betegek száma hétfőn 1468-ra emelkedett. Az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomás elérte azt a terhelést, amely a harmadik hullám tetőzésekor nehezedett rá néhány napig, most viszont még meredeken emelkedik a járványgörbe, hétről hétre több mint másfélszeresére emelkedik a fertőzöttek száma. A járványügyi szakemberek az egészségügyi rendszerben kialakult válságos helyzetet annak tulajdonítják, hogy Romániában a beoltható (12 év feletti) lakosság alig egy harmada volt hajlandó beoltatni magát.

*

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) emlékeztető oltást javasol a BioNTech/Pfizer gyógyszergyárak Comirnaty, valamint a Moderna gyógyszercég Spikevax nevű koronavírus elleni vakcinájából. Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő, amszterdami székhelyű uniós ügynökség közölte: vizsgálatok kimutatták, hogy a BioNTech/Pfizer és a Moderna vakcináinak egy további adagja növeli a COVID-19-et okozó vírus elleni antitestek előállításának képességét a legyengült immunrendszerű, köztük a szervátültetett betegeknél. Noha nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy az új típusú koronavírus ellen védett embereknél a harmadik oltás képes-e antitesteket termelni, a többletadag várhatóan legalább néhány esetben növeli a fertőzés elleni védelmet.

Az EMA Humángyógyszer Bizottsága (CHMP) ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az említett vakcinák újabb, harmadik adagja adható be a súlyosan legyengült immunrendszerrel rendelkezőknek, legalább 28 nappal a második oltás beadása után. Az uniós gyógyszerügynökség továbbra is figyelemmel kíséri a koronavírus ellen az Európai Unióban használatra engedélyezett oltóanyagok hatékonyságára vonatkozó vizsgálatok adatait.

Az amszterdami székhelyű uniós gyógyszerügynökség ez idáig a Pfizer/BioNTech Comirnaty, az AstraZeneca Vaxzevira, a Moderna Spikevax, valamint a Johnson & Johnson vállalatok koronavírus elleni vakcinájának használatát javasolta használatra, amit az Európai Bizottság engedélyezett. Az ügynökség emellett vizsgálja a Szputnyik V-t, a Sanofi vállalat Vidprevtyn nevű oltóanyagát, a CureVac CVnCoV nevű vakcináját, a Sinovac, valamint a Novavax gyógyszergyárak vakcináját.

*

Ausztriában március végéig ingyenesek maradnak a koronavírustesztek -  jelentette be hétfőn az osztrák egészségügyi minisztérium. Az ingyenes koronavírustesztek finanszírozásáról kedden döntenek a parlament egészségügyi bizottságában. Ezek azok a tesztek, amelyeket úgynevezett tesztutcákban, munkahelyeken, iskolákban, illetve adott települések önkormányzatainak szervezésében szakavatott egészségügyi személyzet végez. Ezzel szemben a gyógyszertárakban kapható ingyenes, otthon elvégezhető gyorstesztek már csak október végéig állnak térítésmentesen rendelkezésre.

Az egészségügyi tárca hétfői közleményében rámutatott: az elmúlt hetekben a minisztérium szakértők bevonásával intenzíven foglalkozott a koronavírustesztek ingyenességének vizsgálatával, és végül a folytatás mellett döntöttek. Továbbra is folyamatosan kiértékelnek minden járványügyi intézkedést, beleértve a tesztek vizsgálati módszereit is, és ezeket szükség esetén a helyzethez igazítják. Az ingyenes tesztek finanszírozása valójában októberben járt volna le.

*

Horvátországban hétfőtől életbe lépett a védettségi igazoláshoz, illetve negatív koronavírusteszthez kötött munkavégzés az egészségügyi és szociális intézményekben. A rendelet ellen országszerte több kórháznál is tüntettek. Az egyik zágrábi kórház előtt több tucatnyian gyűltek össze, majd hangos fütyüléssel és kiabálással próbálták megakadályozni Vili Beros egészségügyi minisztert, hogy nyilatkozzon a médiának.

Sajtóhírek szerint a tüntetők között voltak egészségügyi dolgozók, de a többségük vírustagadó és vakcinaellenes civil állampolgár volt, akik közül néhányan agresszíven viselkedtek, ezért rendőri beavatkozásra volt szükség. A tárcavezető ennek kapcsán kijelentette: lehetnek ugyan különböző vélemények, de miközben a vírus másfél éve jelen van, és a fertőzés számos megbetegedéshez és halálhoz vezetett, nem lehet tagadni annak létezését. "Az én feladatom az, hogy biztosítsam az egészségügyi ellátás biztonságát, és ezt meg is fogom tenni". Az oltásellenességel kapcsolatban hozzátette: nem köteleznek senkit arra, hogy beoltassa magát, de ilyen esetben a tesztelés a szakma szerint az egyetlen módja annak, hogy valaki biztonságosan végezhesse a munkáját.

Hétfőtől az egészségügyben és szociális ellátásban dolgozóknak rendelkezniük kell oltási vagy gyógyultsági igazolással, illetve negatív koronavírusteszttel. Azoknak a dolgozóknak, akik nincsenek beoltva, és nem estek át a betegségen, hetente kétszer koronavírustesztet kell végeztetniük. Védettségi igazolással kell rendelkezniük a betegeknek, de az őket kísérőknek, illetve látogatóknak is. Kivételt képeznek ez alól a 12 évnél fiatalabb gyerekek. Akik nincsenek beoltva, és nem rendelkeznek gyógyultsági igazolással, de ennek ellenére megtagadják a tesztelést, nem léphetnek be ezen intézmények területére.

Josip Aladrovic munkaügyi, nyugdíjügyi, családügyi és szociális miniszter a sajtónak hétfőn úgy nyilatkozott: azok a munkavállalókkal szemben, akik nem rendelkeznek Covid-igazolvánnyal és megtagadják a tesztelést, a munkáltatók a munka törvénykönyv szerint járhatnak el. "Mindenekelőtt ezeknek az alkalmazottaknak távol kell maradniuk a munkahelyükről, a le nem dolgozott órákat nem fizetik ki számukra, ezt követően pedig írásbeli figyelmeztetést kapnak" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem kizárt a felmondás lehetősége sem.

*

A világon 235 388 343 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 808 855 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 234 894 793 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 801 312 volt.

A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.