Őket viseli meg a legjobban az óra tekergetése

Csak egy óra ide vagy oda – de miért visel ez meg egyeseket?

Van, aki észre sem veszi, más pedig előre tart attól, amikor az órák átállítására kerül sor. Pedig elméletben ilyenkor nem történik más, mint az, hogy egy órával több alvásidőt kapunk. Ugyanakkor rövidebbé válik a nappali világosság időtartama, korábban fog sötétedni, ami számos embernél ténylegesen hátrányos hatást válthat ki. Ez az átállás különösen érzékenyen érintheti azokat, akiknek az alvás-ébrenlét ciklusa egyébként is instabil vagy gyenge: a kisgyerekes szülők, az éjszakai műszakban dolgozók vagy azok, akik krónikus alvással kapcsolatos problémákkal küzdenek szinte kivétel nélkül megérzik az óraátállítás nem minden esetben pozitív hatását. Ilyenkor ugyanis a „belső testóra”, azaz a cirkadián ritmus — amely szabályozza az alvás-ébrenlét ciklusunkat — hirtelen változásnak van kitéve. Ugyanakkor némi odafigyeléssel már néhány egyszerű lépéssel is tehetünk azért, hogy átvészeljük az átállást.

A téli átállás jobb, mint a tavaszi?

Sokak szervezete nem alkalmazkodik egyik pillanatról a másikra, hiába csak egyetlen óra pluszról van szó. Ugyanakkor jó hír, hogy a téli időszámításra való, egy óra pluszt jelentő átállás kevésbé megterhelő a szervezetünk számára, mint a tavaszi előreállítás, emelik ki a SomnoCenter Alvászavar Központ szakértői. Az alvásciklusokat a fényviszonyok és a szokások alakítják, így amikor hirtelen máshogy kelünk, a szervezetünk időt kér az alkalmazkodásra. A legtöbben 3–5 nap alatt visszanyerik az egyensúlyt, de addig is gyakori lehet a reggeli nehézkes ébredés és a délutáni fáradtság. Átállás könnyedén, néhány egyszerű lépésben Ha nem szeretnénk, hogy az átállás fáradt, nyűgös reggeleket hozzon, a változáshoz érdemes néhány nappal előbb, apránként hozzászoktatni a testet. Feküdjünk le minden este 15–20 perccel korábban, hogy a szervezetünk fokozatosan ráhangolódjon az új időszámításra. A reggeleket kezdhetjük egy kis sétával vagy néhány perces napfényben töltött idővel – a természetes fény ugyanis segít újraszinkronizálni a biológiai óránkat. Este mindenképp próbáljuk meg csökkenteni a kékfényt: tegyük le a telefont, váltsunk melegebb fényű lámpára és teremtsünk nyugodt környezetet. A rendszeres testmozgás is sokat segíthet, de ne közvetlenül lefekvés előtt – inkább délután vagy kora este mozogjunk a jobb alvás érdekében. Fontos, hogy ne próbáljuk „bepótolni” az alvást hosszú délelőtti lustálkodással, mert az csak tovább tolja a ritmusunkat, összezavarva a biológiai óránkat.

A SomnoCenter Alvászavar Központ szomnológusai mindenkit türelemre intenek, néhány nap leforgása alatt ugyanis még a szenzitívebbek alvása is rendeződik az óraátállítást követően.

Meddig lesz még óraátállítás?

Spanyolország nem hagyja annyiban! Az óraátállítás jövője Európában továbbra is bizonytalan, de egyre több ország sürgeti a változást. Bár az Európai Parlament már 2019-ben megszavazta az évenkénti kétszeri óraállítás megszüntetését, a tagállamok azóta sem tudtak megegyezni abban, hogy a nyári vagy a téli idő maradjon véglegesen. A vita az eltérő földrajzi adottságok és társadalmi igények miatt húzódik, de az utóbbi hónapokban új lendületet kapott: Spanyolország most ismét élére állt az ügynek, 2026-tól teljesen eltörölné az óraátállítást uniós szinten. A madridi kormány szerint az átállítás mára elavult gyakorlat, amely sem energiát nem takarít meg, sem a lakosság közérzetét nem szolgálja, miközben több kutatás bizonyítja, hogy negatívan befolyásolhatja az alvást és a szervezet biológiai ritmusát is. Bár 2025-ben még tekerjük az órát, könnyen lehet, hogy néhány éven belül Európa végleg lezár egy korszakot – és ezáltal nemcsak az alvásunk, de a mindennapi ritmusunk is kiegyensúlyozottabbá válik.

spotlightmedia.hu