Nemzeti erőforrásként tekintenek az egészségre

Az 1993-ban létrejött Foglalkozás-egészségügyi Ápolók Európai Szövetség alapvető célkitűzése a foglalkozás-egészségügyi szakterületen dolgozó szakápolók összefogása, a foglalkozás-egészségügyi szakápolás nemzetközi szinten történő képviselete, az európai munkavállalók egészségének védelme és munkahelyi biztonságának megteremtése a szakápolás révén.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara hosszas előkészítő munka után, 2009. évben lett tagja a FOHNEU-nak. A háromévente megrendezésre kerülő FOHNEU Kongresszus az egyik legmeghatározóbb nemzetközi rendezvény, melyet a foglalkozás-egészségügyi ápolók számára szerveznek. A rendezvényre nemcsak Európából, hanem a világ valamennyi kontinenséről érkeznek egészségügyi szakemberek. Az idei kongresszus esetében sem történt ez másként, összesen 28 országból regisztráltak a résztvevők, hogy megosszák tapasztalataikat, eredményeiket az egészséges munkahelyi környezet kialakítása és a munkavállalók egészségének megőrzése terén. A rendezési jog elnyerése egyedülálló magyar sikerként könyvelhető el, hiszen a szövetség most először szervez kongresszust Közép-Európában.

Örömteli, hogy a magyar alaptörvény kimondja: minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez, mindhárom tényező fontos, hangoztatta Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára szerdán a budapesti megnyitón. Mint hozzátette: nemzeti erőforrásként tekintenek az egészségre. Horváth Ildikó angol nyelvű beszédében azt mondta, becslések szerint a foglalkozás-egészségügyi rendszerre fordított kiadás 14 milliárd forint, ezen túlmenően 60 milliárd forintra tehető a munkavállalók forintban mérhető nyeresége azáltal, hogy az egészséges munkakörnyezet révén elkerülik többek között a munkahelyi baleseteket és betegségeket.

Kitért rá, hogy a foglalkozás-egészségügy jelentős részben a megelőzésről szól. Az ezen a területen tevékenykedő orvosok 66 százaléka teljes, míg 34 százaléka részmunkaidőben dolgozik. A törvényi szabályozás értelmében a doktoroknak szakosodniuk kell a foglalkozás-egészségügyre. A szükséges végzettséget mintegy 2100-an szerezték meg, 400 érintettnek ugyanakkor még folyamatban van a képzése. Mellettük csaknem 3000 ápoló dolgozik, közölte Horváth Ildikó.

Mivel az emberek életük jelentős részét a munkahelyükön töltik, kulcsfontosságú, hogy egészséges körülmények között dolgozzanak, emelte ki az államtitkár. Jelezte: nagy lehetőségként tekint a foglalkozás-egészségügyre.   Az államtitkár három jövőbeli célt jelölt meg: a minőségi mutatók egységesítését, a szakmai felügyelet fejlesztését, valamint egy foglalkozás-egészségügyi információs rendszer kiépítését.