2025. április. 04., péntek - Izidor.
hirdetés
hirdetés

Mozognak eleget a magyarok?

Kevesebbet lépünk, mint a javasolt 10.000 lépés, derül ki a Berlin-Chemie/A. Menarini Kft támogatásával megvalósult országos lépésverseny, illetve a Gemius kutatóintézet felmérésének eredményeiből.

A felmérés során fény derült arra is, hogy mennyit mozgunk a mindennapokban. A javasolt 10.000 lépéshez képest saját bevallásuk szerint is alig több, mint 6.000-et lépnek a magyarok, ráadásul az országos verseny eredményei alapján a valódi helyzet még elkeserítőbb: egy nap átlagosan kevesebb, mint 4500-at lépést teszünk meg. Pedig a megfelelő lépésszám segíthet az ideális testsúly elérésében, illetve a testmozgás számos betegség kialakulási esélyét csökkentheti és hozzájárul a lábunk egészségéhez azáltal, hogy segíti a vérkeringését.

A ’60-as évek közepén terjesztette el Japánban a világ első lépésszámlálójának reklámja, hogy napi 10.000 lépés ajánlott egészségünk megőrzéséhez. A kampány olyannyira jól sikerült, hogy később világszerte, elismert szakértők számos tudományos kutatás központi témájaként ezt az adatot vizsgálták. Ezt a számot azóta több kutatás is megkérdőjelezte, abban azonban a legtöbben egyetértettek, hogy ha nem is 10.000, de napi 7.500 lépés szükséges lehet a közepesen aktív életmódhoz. A Berlin-Chemie/A. Menarini Kft támogatásával megvalósult lépésverseny eredményei alapján, valamint a Gemius kutatóintézet felmérésének eredményeiből kiderül, hogy a magyarok nem mozognak eleget. A Gemius saját bevalláson alapuló reprezentatív kutatása szerint hazánkban az emberek átlagosan 6128 lépést tesznek meg naponta.

Többet mozognak a nők, mint a férfiak

A Gemius felmérése a napi mozgással töltött időt és lépéseket vizsgálta, amely alapján elmondhatjuk, hogy nem az egészségmegőrzésről, inkább csak a mindennapi teendők kapcsán megtett lépésekről tanúskodnak az eredmények. De hogyan is mozgunk mi, magyarok?

Szembetűnő, hogy míg a nők a hazai átlag felett teljesítve naponta több, mint 6 és fél órát mozognak, addig a férfiaknál ez a szám 25%-kal kevesebb, alig 5 óra. Talán nem meglepő, hogy településtípus szerint is jelentős különbségek mutatkoznak a mozgás tekintetében: míg a községek lakói aktivitás szempontjából toronymagasan vezetnek, addig a fővárosiak lépnek a legkevesebbet. Változatos eredmények mutatkoznak az egyes megyék összehasonlításában, hiszen míg például Jász-Nagykun Szolnok megyében az átlagos 9287 lépésszám eléri a nemzetközi szervezetek által ajánlott egészséges szintet, addig Nógrád megyében elkeserítő a helyzet: csak harmad annyit, 3368 lépésnyit mozognak ott az emberek. 

Vásárlás közben mozgunk a legtöbbet

A Gemius által szolgáltatott adatok nemcsak az átlagos lépésszámra mutatnak rá, hanem arra is, hogy pontosan milyen tevékenységek során mozgunk a mindennapokban. Míg a napi lépésmennyiségünk 21%-át az otthoni házimunka adja és 26%-át a séta a munkahelyre vagy az iskolába, addig toronymagasan vezet a vásárlással töltött idő, hiszen a megkérdezettek napi mozgásának 34%-át tölti ki a plázázás, bevásárlás és a napi ügyek intézése. Tehát az adatokat vizsgálva egyértelmű, hogy életünk legnagyobb részét vásárlással és ügyintézéssel töltjük, amikor mozgásban vagyunk.

Szomorú, de annak ellenére, hogy a sport egyre népszerűbb hazánkban, a többi mozgásformához képest a legkevesebb időt töltjük ezzel, mindössze a vizsgált esetek kevesebb, mint 6%-át teszi ki a sporttevékenység. A statisztika számai alapján megfigyelhető, hogy míg az alapfokú végzettségűek szinte minden mozgásformában az élen járnak a lépés tekintetében, addig a felsőfokú végzettségűek az utolsó helyen kullognak, kizárólag a sportban tudnak másoknál magasabb lépésszámot felmutatni.

A valóság: nem tudjuk, hogy valójában mennyit lépünk

A fenti adatok alapjául szolgáló reprezentatív alapon kimutatott statisztika* a megkérdezett 2.000 válaszadó saját bevallása alapján készült, tehát azt mutatja, hogy mit gondolunk, hány lépést teszünk meg egy nap. A Berlin-Chemie/A. Menarini Kft által támogatott lépésverseny azonban rá akart világítani, hogy a valóságban jól mérjük-e fel, hogy mennyi időt töltünk mozgással. Éppen ezért egy országos road show keretében járt utána, hogy a leggyakoribb, vásárlással és ügyintézéssel töltött mozgási alkalom valójában mennyi időt vesz el az emberek életéből: üzletekben, bevásárlóközpontokban tesztelték az ott vásárlók mozgási szokásait, akik vállalták, hogy az üzletben tartózkodásuk alatt végig lépésszámlálót használnak. A verseny eredménye pedig megdöbbentő: míg a résztvevők átlagban úgy gondolták, hogy a 3835 lépésnyit töltenek vásárlással, addig a valós átlag 799 lépés volt. Illetve a helyszíni verseny során arra is fény derült, hogy a magyarok lépésszáma naponta csak 4466. Ez pedig azért is elszomorító, mert a kutatások alapján ajánlott napi lépésszámának összességében alig a felét érjük el, pedig a rendszeres mozgás segíthet javítani a lábunk keringését.

A Gemius felmérése és a lépésverseny eredménye számos egyéb érdekességet tartogat azoknak, akik szeretnének jobban elmélyülni a hazai lépések világában, ráadásul a saját lépésünket is összehasonlíthatjuk a hazai átlaggal a www.lepesverseny.hu oldalon. Azt pedig ne feledjük, hogy a napi rendszerességgel tartott nagyobb lépésszámmal mi is tehetünk az egészségünkért!

(forrás: Berlin-Chemie/A. Menarini )
hirdetés

Könyveink

  • learn more A tudatos jelenlét a függőségből kivezető úton

    Ez a hiánypótló kötet függőségben érintetteknek nyújt praktikus, minden részletre kiterjedő útmutatást a...

  • learn more Pszichiátriai Lexikon

    Részlet Janka Zoltán Prof. előszavából  “A szerkesztő és szakavatott munkatársai a magyar pszichiátriai fogalomtár nagyméretű birodalmát...

  • learn more Férfigyógyászat

    Az orvosi szakterületek szétválása óta létezik a nőgyógyászat, amely alapvetően a női reprodukcióval és annak szerveivel foglalkozik. A FÉRFIGYÓGYÁSZAT...

  • learn more A gasztroenterológia története

    Az orvoslás önálló, sajátos arculattal rendelkező területe az egyetemes tudománynak, és szerves része az általános...

  • learn more Vezetés és szervezés - Szervezetek kialakítása és működtetése

    GONDOLKOZOTT MÁR AZON, HOGY… -    mi a vezető feladata? -    miért készítenek...

  • learn more Neuroanesztézia és neurointenzív ellátás

    Az idegtudományok haladása gyökeresen átalakította az idegrendszerrel kapcsolatos orvoslást, így az aneszteziológia és az...

  • learn more Májsebészet

    A könyv elsődleges célja olyan májsebészeti munka létrehozása, amely segítséget nyújthat ügyeleti éjszakán a fiatal szakorvosnak, ha többek között rupturált...

  • learn more A szem fénytörése

    Az 1922-ben megjelent könyv már akkor is hiányt pótolt a szem fénytöréstanának összefoglalásában. A szemorvos a szemmel inkább mint szervvel szeretett...

  • learn more Fukushima [3.11] Maradjunk vagy menjünk? (memoár) - Személyes történet a 2011-es tohokui földrengésről, tsunamiról és a fukushimai atomkatasztrófáról

    Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt. Nyelv: magyar...

  • learn more Inkretintengelyen ható terápia a diabetológiai gyakorlatban

    Az utóbbi mintegy két évtizedben a 2-es típusú diabetes került a figyelem középpontjába a...

  • learn more Kardiológiai szófejtő

    Dr. Szauder Ipoly belgyógyász, kardiológus, hypertonológus, osztályvezető főorvos,  egyetemi előadó, számos publikáció, szakkönyv szerzője,...

  • learn more Hány barátod is van?

    Könnyű a hálózatok tudományában egy elvont matematikai elméletet látni. Pléh Csaba, Unoka Zsolt és munkatársaik könyve gyökereiben megváltoztatja...

  • learn more A szociális agy kultúrtörténete

    E kultúrtörténeti kötet a kezdetektől egészen máig feltárja az emberi agy fejlődését, bemutatva azt is, hogyan alakított ki...

  • learn more Népegészségügyi medicina

    A betegségek megelőzése az emberiség ősi igénye. Már a történelemformáló világjárványok kapcsán megszületett az a felismerés, hogy a...

  • learn more Akadémikus portrék - Ferge Zsuzsa - szociológus

    Ferge Zsuzsa akadémikus, szociológus, egyetemi tanár. Kezdetben statisztikusként dolgozott. Szociológusként...

  • learn more Pszichoanalitikus terápia a gyakorlatban

    A mű nemcsak címében kézikönyv, a modern pszichoanalitikus pszichoterápia tankönyvét hozta létre a szerző –...

  • learn more Figyelem és értelmezés

    „Amit ezzel a könyvvel kapcsolatban mondok, az a pszicho-analitikus ülésre is érvényes; határozottan az a benyomásom, hogy a pszicho-analitikus...

  • learn more Csoportdinamika

    Ez a könyv Rudas János harmadik műve a csoportokról. Aki korábban tanulta és gyakorolta az önismereti, személyiségfejlesztési, emberierőforrásfejlesztési...

  • learn more Az Önök Bizottsága

    Ebben a sorsfordító korszakban mit jelentett az amerikai pszichoanalitikusok kezdeményezésére 1938-ban létrehozott szervezet, az Emergency Committee on...

  • learn more Magyarországi kastélyok grafikus látványtérképe

    Negyvenkilenc magyarországi kastélyt ismerhetnek meg ennek a pompás látványtérképnek a segítségével. A kiadvány...