Megkezdődött a magyarországi kutatók helyzetének felmérése
Előkészítő munka után a Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémia több mint 40 ezer magyarországi vagy Magyarországhoz kötődő kutatónak küldte meg azt a kérdőívet, amellyel a kutatók helyzetét, elégedettségét és problémáit szeretnék felmérni. Freund Tamás, az MTA elnöke felkérő levelében azt írta, a kérdésekre nincs jó vagy rossz válaszok, az őszinte véleményekre kíváncsi az Akadémia.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémia (FKA) – közel egyéves előkészítést – közös kutatást indított, amelynek célja, hogy feltárja a magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzetét és véleményét, többek között az Akadémiával szembeni támasztott elvárásaikról, munkahelyi helyzetről, elégedettségükről és tudományos és problémáról. nemzetközi együttműködésekről és külföldi munkavégzéssel kapcsolatos terveikről.
Freund Tamás felkérő levelét több mint 40 ezer kutató kapta meg, az MTA 19 ezer fős köztestületének tagjai kívül azok a kutatók is, akiknek a Magyar Tudományos Művek Tárában összesen legalább 10 publikációjuk van, és/vagy legalább 1 publikációjuk volt az elmúlt két évben. E két csoporton túl olyan magyar kutatók is megkapták a felkérést, akik jelenleg külföldön dolgoznak. Ezzel a magyarországi és az országhoz kötődő kutatók nagy részét eléri az Akadémia.
A válaszadás teljes mértékben anonim, a kérdőív kitöltése során közölt kizárólag a kutatást végző csoport tagjai számára hozzáférhetővé, személyes adatok nélkül. A válaszok feldolgozását a későbbi kutatás eredményei a nyilvánosság elé tárja az Akadémia és az FKA.
A kutatás vezetője Koltai Júlia, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, az ELTE Társadalomtudományi Kar docense és a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja. Az előkészítő munkát Kollár László, az MTA főtitkára és Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese irányította.
Méltánytalanul alacsony jövedelmek, a kutatási források hiánya és nem tervezhető szakmai karrier
A kutatás előzményeként a Fiatal Kutatók Akadémia tagjai 2021-ben (és a megalapítást megelőzően 2018-ban) kérdőíves felmérést készített a 45 éves vagy fiatalabb, PhD-fokozattal rendelkező hazai kutatók és egyetemi oktatók körében. A kutatások célja az volt, hogy felmérjék az akadémiai pálya elején lévő kutatók munkavégzéssel és karrierépítéssel kapcsolatos helyzetét.
Az első kérdőívet 1779-en töltötték ki, a másodikat 1135-en. Utóbbi adatok különlegessége az volt, hogy egyrészt részletesen tartalmazta a jövedelmek mértékét és összetételét, másrészt a kitöltők 89%-át, hogy ahhoz, hogy a Magyar Tudományos Művek Tárában található publikációs mutatóik anonim módon hozzákapcsolhatók legyenek a válaszaikhoz.
A felmérések eredményei azon kívül, hogy betekintést nyújtottak a magyarországi fiatal kutatók munkakörülményeibe, karrierkilátásaiba és jövedelmi viszonyaiba, feltárták a rendszerben tapasztalható legfontosabb egyenlőtlenségeket is. Mindkét kutatás rávilágított, hogy a fiatalok tudományos pályán való megmaradását elsősorban a méltánytalanul alacsony jövedelmek, a kutatási források hiánya és a nem kiszámítható, nem tervezi a szakmai karrier nehezítik meg. Mindezek az egyre fokozódó, ámde nem értékelt oktatási és adminisztrációs terhek, valamint a nőket és a kisgyermekes kutatókat sújtó egyenlőtlen lehetőségeket, melyeket ajánlanak a kiégéshez, a pályaelhagyáshoz, valamint az utánpótlás hiányához.
Az első felmérés eredményeként, a válaszadók javaslatai alapján alakult meg 2019-ben az FKA, amely a fiatalok hangjaként dolgozik, hogy enyhítse a tudományos pályán érzékelhető egyenlőtlenségeket, elősegítse a fiatal kutatók szakmai fejlődését, felkeltse és fenntartsa a tudományos pálya iránti érdeklődést, valamint a kutatók és a társadalom közötti kapcsolatok megerősítését. Az FKA tagjai fiatal felmérés után javaslatokat fogalmaztak meg a döntéshozók számára a kutatók életpálya-kilátásainak javítására, elsősorban a béremelés szükségességére, a pályázati rendszer javítására, az esélyegyenlőség biztosítására és a stabil életpályamodell kialakítására vonatkozóan.
