Közfinanszírozású kutatás
Az Európai Bizottság tudományért és kutatásügyért felelős tagja, Janez Potocnik ezt mondta: "Az élelmiszer-biztonsággal, az egészségüggyel, a tengeri ökológiai rendszerekkel és a biológiai sokféleséggel, az éghajlatváltozással vagy az energiaüggyel összefüggő kihívások nem igazodnak országhatárokhoz, ezért az ezekre irányuló kutatást együtt, nem pedig országonként külön-külön célszerű végezni. Nemzeti szintű programokra nyilvánvalóan szükség van, egyes olyan közérdekű területeken azonban, amelyek stratégiai fontosságúak, komoly átfedések lehetnek a kutatók munkájában, és előfordulhat, hogy egy-egy országban nincs meg az a kritikus tömeg, amely szükséges lenne ahhoz, hogy a kutatás jelentős hatást fejtsen ki. Minthogy nehézségeink vannak annak a Lisszabonban kitűzött célnak a teljesítésével, amely szerint a kutatásra a GDP 3%-ának megfelelő összeget kellene költeni, a nemzeti szintű finanszírozás hatásait közös cselekvéssel lenne érdemes fokozni."
A Bizottság által ma "Útban a közös kutatásprogramozás felé: Összefogással a mindenkit érintő kihívások hatékonyabb megválaszolásáért" címmel elfogadott közlemény azt javasolja, hogy a tagállamok első lépésben azonosítsák azt a néhány fontosabb kihívást, amelyre erőfeszítéseiket összpontosítani szeretnék, ezután jussanak egyetértésre egy közös jövőképről, majd pedig dolgozzanak ki és hajtsanak végre stratégiai kutatási menetrendeket a kérdéses területeken.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a közös programozásban való részvétel önkéntes, és nem kell minden tagállamnak minden kezdeményezésben részt vennie. A közös programozás jelentheti akár a meglévő nemzeti programok koordinálását, akár teljesen újak létrehozását, együttműködésben megvalósuló erőforrás-felhasználást vagy az előrehaladás együttes figyelemmel kísérését és ellenőrzését.
A Bizottság ebben a folyamatban csupán koordinálna, függetlenül attól, hogy a kutatáshoz a Közösség nyújt-e finanszírozást vagy sem. Ha az európai uniós Miniszterek Tanácsa egyetért a javaslattal, az első "közös programozású" kezdeményezések már 2010-ben útjukra indulhatnak.
A kezdeményezés szempontjából értékes kísérletnek számít az európai stratégiai energiatechnológiai terv és a még előkészítés alatt álló tengerkutatási stratégia.
Janez Potocnik biztos így folytatta: "A közös programozásban megvan az a lehetőség, hogy legalább olyan fontos mechanizmussá váljon az európai kutatásügyön belül, mint a keretprogramok, és alapjaiban változtassa meg az európaiak kutatásról alkotott képét."
(Forrás: MTA)
