Klímacsúcs: elfogadták a zárónyilatkozatot
Elfogadták a COP28 klímacsúcs résztvevői szerdán az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak elhárítása érdekében az országokat a fosszilis tüzelőanyagoktól való megválásra felszólító nyilatkozatot.
A megállapodás szövege felszólítja a világ országait "a fosszilis tüzelőanyagokról való, igazságos, rendezett és méltányos megválásra az energiarendszerekben (...) annak érdekében, hogy a tudomány javaslatának megfelelően 2050-re elérhető legyen nettó nulla részarányuk".
A dokumentum emellett 2030-ig a megújuló energiakapacitás megháromszorozását is szorgalmazza világviszonylatban, valamint sürgeti a szénfelhasználás csökkentésére irányuló erőfeszítéseknek, illetve a szén-dioxid-termelő iparágakban a leválasztást és tárolást lehetővé tévő technológiák fejlesztésének felgyorsítását.
A környezet romlásának folyamata már nem visszafordítható, ezért a következő évtizedek kulcsa az alkalmazkodás lesz, mondta Áder János volt köztársasági elnök szerdán Budapesten, a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium tanulóinak A "dobd el" kultúrától a fenntartható fejlődésig címmel tartott előadásán.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke példaként elmondta, hogy a Kárpát-medencében az éghajlat változása miatt másfajta fákat vagy szőlőt kell majd telepíteni, és szárazságtűrő gabonákat kell nemesíteni. Mivel a nemesítés akár 20 évig is tarthat, versenyt futunk az idővel. Kiemelte ugyanakkor, hogy sok apró megoldással előrébb lehet jutni, és az átlagember is tehet a környezet védelméért azzal, ha kevesebbet és mértékletesebben fogyaszt, szelektíven gyűjti a hulladékot, a használt étolajat nem a lefolyóba engedi, hanem leadja az erre kijelölt helyen.
Áder János kérdésre válaszolva azt a véleményét fogalmazta meg, hogy nem érdemes semmilyen klímakonferenciát rendezni. Dubajban összejött majdnem 80 ezer ember két hétre, de ennyi ember nem tud se tárgyalni, sem megállapodni. Álláspontja szerint a G7 országoknak, vagy még inkább a G20 országoknak kellene megállapodniuk, hiszen ők felelnek a kibocsátás 80 százalékáért, ugyanakkor náluk megvan a technológia, a tudás és a forrás ahhoz, hogy jelentősen csökkenteni lehessen a károsanyag-kibocsátást.
A Paksi Atomerőmű vagy a Mátrai Szénerőmű bezárása mellett érvelőknek azt üzente, hogy Magyarország hozzájárulása a globális felmelegedéshez még ezek működésével is csupán 0,13 százalék.
Áder János kitért a jövőre induló italcsomagolás-visszaváltási rendszerre is, amelynek köszönhetően az üvegek, a pet-palackok és a fémdobozok is visszaválthatóak lesznek. Kérdésre válaszolva ismertette, hogy Magyarországon jelenleg a műanyagok 33 százalékát hasznosítják újra, ezt akarják először 67 százalékra, majd 90 százalékra emelni. Elmondása szerint a műanyagok esetében az újrahasznosítást nehezíti, hogy az újrafeldolgozás során minden alkalommal romlik a műanyag minősége, ezért friss anyagot is kell hozzá keverni. A fémnél nincs ilyen probléma. Az 1960-as évek közepén még kétmillió tonna műanyagot használtak fel világszerte, mára ez majdnem a kétszázszorosára nőtt. Másodpercenként húszezer pet-palackot adnak el, egy műanyag palack legyártása öt másodperc, használata átlagosan öt perc, a lebomlása a természetben pedig 500 év. Felhívta a figyelmet a mikroműanyagok problémájára, amelynek súlyosságát jelzi, hogy már az emberek szervezetében is megtalálhatóak, és nem ürülnek ki teljes mértékben.
Áder János az élelmiszerpazarlásról szólva ismertette, hogy egy átlagos magyar állampolgár évente 66 kilogramm élelmiszert dob a kukába. Ez nemcsak pénzkidobás, hanem a felesleges vásárlás miatt egyre többet is kell termelni, amelyhez egyre több földterületre van szükség. Emellett pedig a kidobott élelmiszer rohad, ami metánkibocsátással jár.
Beszélt arról is, hogy Európában az emberek átlagosan 26 kilogramm textilt vásárolnak évente, amelyből 11 kilogrammot kidobnak. Ráadásul az ENSZ felmérése szerint a vásárolt ruhák egyharmadát csak egyszer vagy egyszer sem veszik fel, miközben a vízszennyezés 20 százalékáért a textilipar felel.
Az elektronikus eszközökkel kapcsolatban is felhívta a figyelmet az újrahasznosítás fontosságára. Példaként említette, hogy ma egy tonna kőzetből nagyjából két gramm arany nyerhető ki, míg egy tonna használt mobiltelefonból 300 gramm.
